Einsten hagyatékában találták meg Bolyai János relativitáselméletét?!

Minden relatív - mondotta Bolyai *

Nemrég történt, hogy Kanadában tudósokból álló társaság, matematikai témákról és ezzel kapcsolatban a nagy tételek megoldásáról beszélt. Az egyik - különben montreáli francia - arról, miszerint „a relativitás atyja„ több mint száz esztendővel ezelőtt élt magyar. Hozzá is fűzte gall akcentusú angoljával: „Indeed the former great Transylvanian Johannes Bolyai" (Valóban az egykori nagy erdélyi Johannes Bolyai.)
Felszólalások, megjegyzések követték egymást, az egyik torontói matematikus bejelentése, miszerint tudomása van arról, hogy Magyarországon a matematikusok - ezek között többen éppen a Műegyetemen - tudnak Bolyai igazáról. Az időközben a Bolyai- Gausz levélváltásából nyilvánosságra hozott levelek - Eötvös Loránd feljegyzései - utalnak erre. Döntően a pár esztendővel ezelőtt Amerikában, Princetownban meghalt Albert Einstein hagyatéka:
Az Einstein halála után felvett pontos közjegyzői leltár, melyben a tudományos világ által hiányolt Bolyai iratok számozottan vannak feltüntetve.

1860-tan halálát érezte közeledni Bolyai János. Sok utat járt diákládájába rendezi iratait. Pontosan, gondosan, számozottan a több mint tizennégyezernyi írott oldalt kitevő munkáit. Közöttük az egykor már nyomtatásra kész - Gausz irigysége folytán nyomdát nem látott - könyvalakban meg nem jelent művét: a relativitás elméletét. És amikor a Marosvásárhelyt ma is álló ősi cinteremből a kollégium lélekharagjának csengése mellett kísérik a temetőbe - hagyatéka, a diákládájával együtt, megőrzésre a Teleki Thékába kerül.
Ma már bizonyos: egyedül Bolyai János jutott eI geometriai vizsgálódásai alapján ahhoz a felismeréshez, amely az általános relativitás fizikai lényegét alkotja. Nevezetesen ahhoz, hogy a gravitációs erőtér és a geometriai erőtér mögött belső összefüggés van. Ezzel a korszakalkotó felfedezésével évszázaddal megelőzte korát!

Hogy a korszakot meghatározó munka miként jutott idegen kezekbe, arra régen fényt deríthetett volna a marosvásárhelyi Théka naplójába jegyzett különös szöveg. Ennek története:
1914 tavaszán Marosvásárhelyre érkezett egy idegen, ismeretlen tanár. Olyan kiváló ajánló levelekkel, hogy azok alapján megkapta betekintésre a Bolyai János-ládába zárt hagyatékot. Ezek között a már említett relativitás-elméletet felölelt munkát. A tanár - akit Einstein Albertnek hívtak - elutazása után került a hiányt jelentő feljegyzés a Théka naplójába.
Einstein tudhatott arról, hol őrzik Bolyai János írásait. Érdekelhette a hagyaték. Bizonyos, hogy nem ok és cél nélkül vette útját az eladdig neki ismeretlen erdélyi városba. Jó megérzése vitte a vasveretes iratládáig! Einstein köztudomásúan 1916-ban már mint a berlini Kaiser Wilhelm Institut professzora lépett a nyilvánosság elé az akkor óriási feltűnést keltett relativitás-elmélettel.
Joggal kérdezhették a kanadai matematikusok, miért nem védte meg a magyarság lángesze tudósának igazát? Fájdalom, az alapvető mulasztás, röviddel Bolyai halála után, még a múlt században történt! Akkor, amikor a nyugati matematikusok több ízben is felkeresték leveleikkel Marosvásárhelyt és kérdezősködéseikre - feleletet sem kaptak!

*Megjelent München Hídfő Könyvtár 1974.évi 3. szám 47. oldal

Forrás: Dr. Szakáts Istvánné (USA) FUSZ

Bolyai János a magyar nyelv és a matematika összefüggéseit is kutatta

„...nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni: mit, ahhozi józan tapintattal többnyire ugyan nem is bajos elérni, ha szinte van is néha oly származatnak látszó szó is, melynek származását, s tehát értelmét, gyökét elég biztoson ma már nem tudhatni, vagyis melynek gyöke, eredeti, vagy hajdoni értelme homályos, és csak hozzávetőleg kísértődhetik meg annak jelentése kipuhatolása....még fiatal koromban valami tani eszméimet akarván, mégpedig lehető jól, tehát jó írásmóddal följegyezni, s csakhamar észrevévén a nyelv tökélyetlenségét, azonnal átláttam s meg is állítottam önszámomra a fő elveket is 1823-ban."

Kijelenthetjük, hogy Bolyai János nyelvészeti munkásságának igen komoly bizonyítékait őrzi az a közel tizenöt ezer oldalnyi kézirat, ami Marosvásárhelyen áll- feldolgozatlanul.
Forrás
 

Frissítés:

Első alkalommal jelent meg magyarul Bolyai Farkas (1775-1856) magyar és Carl Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus, csillagász teljes levelezése

1884-ben kezdődött meg Bolyai Farkas és fia, Bolyai János (1802-1860) életművének tudományos igényű feltárása, a most magyarul publikált levelezés eredeti nyelven több mint száz éve, 1899-ben jelent meg díszkötetes kiadásban.

A Bolyai-kutatást érdemes lenne abba az irányba folytatni, hogy miként nyilatkozott Gauss Bolyai Farkasról és Bolyai Jánosról másoknak címzett leveleiben. Hozzáfűzte: a német matematikus például egy tanítványának írva egyenesen lángésznek nevezte Bolyai Jánost, akit viszont Bolyai Farkasnak címzett leveleiben nem igazán méltatott.

polgarportal.hu

...the first step along the road which would lead to Einstein’s Theory of Relativity among other applications (although it still fell well short of the multi-dimensional geometry which was to be later realized by Riemann). Between 1820 and 1823, Bolyai prepared, but did not immediately publish, a treatise on a complete system of non-Euclidean geometry. www.storyofmathematics.com

Frissítés

Tiltakozás (változtatás nélkül). Dőlt betűkkel válaszaink olvashatók.

Oláh Anna tiltakozása:

"Idézek néhány hamis, dilettáns, már – már-már bicska nyitogatóan felelőtlen állítást Dr. Szakáts Istvánné és áttételes a cikket közlő internetes portálok írásából:
1. János sohasem járt Göttingában, ő Bécsben tanult. - Nincs ilyen állítás ezen az oldalon.

2. Sohasem találkozott Gaussal, nem leveleztek, nem festett képeket, ezek mind-mind Bolyai Farkas életrajzi elemei. Innentől kezdve az egész történet Farkasnak az életfoszlányait tartalmazza. - Nincs ilyen állítás ezen az oldalon.

3. Bolyai János sohasem volt kollégiumi tanár, külföldi útjáról hazatérve sehol nem vállalt állást, nyugdíjas katonatisztként halt meg. - Nincs ilyen állítás ezen az oldalon.

4. Kéziratait János sohasem számozta meg, és nem rendezte el. Ezért volt Benkő Samunak közel 50 évre szüksége, amíg elrendezte. - Az, hogy számozatlanul találták meg, nem jelenti azt, hogy előtte sem volt gyűjtőkbe téve és ilyen módon számozva. Ha valaki ellopja egy életmű részét, az nagy valószínűséggel össze is keveri a maradványokat, a számozást is összezavarja!

5. „A marosvásárhelyi kéziratokat apa és fia végakaratából őrizték az ottani Református Kollégium könyvtárában. Miután Romániában a felekezeti iskolákat 1948-ban államosították, a kollégium nagykönyvtárát az iskola testéről leválasztották, de egyelőre eredeti helyén hagyták, és Bolyai Dokumentációs Könyvtár elnevezéssel önálló intézménnyé alakították később a város két történelmi múltú könyvtárát, a Teleki Tékát és a Bolyai Könyvtárat egyesítették, és az így létrejött intézménynek a Teleki–Bolyai Könyvtár nevet adták. Így költöztek a Teleki Téka palotájába 1954-ben a Bolyai-kéziratok és a két Bolyai emlékeit őrző muzeális tárgyak.” (Benkő) http://mek.oszk.hu/06200/06272/ - A hivatkozott szöveget vizsgáljuk. Ugyanakkor ebben a pontban is könnyen tévedhet, hiszen olyan jelentőségű dologról van szó, mely nem csak levéltári feltáró munkát kíván, hanem egy régi bűntény felderítéséhez szükséges összetett nyomozási eljárást. Az események horderejét tekintve pedig, az önök szándékos félrevezetése sem kizárható, sőt, akár tudatos összeesküvésről is beszélhetünk!
mondat önmagáért beszél az előbbiek fényében.
"1914 tavaszán…kezdetű mondat csupa valótlanságot és tárgyi tévedést tartalmaz, de a kiindulópont: „1914 tavasz”mérvadó. 1914-ben bárki látogatott Marosvásárhelyre, a Teleki Tékába, nem találkozhatott Bolyai kéziratokkal egészen 1954-ig, ugyanis a számozatlan, renezetlen, néha ablaktisztításta használ János kéziratok csak a kollégium államostása után kerültek a kollégium könyvtárából a Teleki-Tékába. (Lásd: Benkő Samu Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai)
Olvassák el Tóró Tibor nyilatkozatát, és döntsék el Önök, hogy mi a relatív.
A hírek fény terjedési sebességével terjednek, mint a vírus és láncreakció szerűen fertőzik az embereket. Nem lehet ezért a felelősöket kizárni a világhálóról?
A fenti tiltakozásom után még két rendezvényen kerestek mag azzal, hogy az Einstein leszármazottak tájékoztatása értelmében ládányi Bolyai kézirat található az Einstein hagyatékban. És az álhírek, mint a virus- mind a mai napig fertőzik az olvasókat." - Ez az ön véleménye, amit mi szívesen leközlünk. Ugyanakkor folytatjuk az ide vonatkozó kutatásokat.

Tisztelettel
Oláh Anna
Bolyai-kutató"

Fontos kiegészítés!

Dr. Szakáts Istvánné  állításait, Oláh Anna felháborodott tiltakozásával, megfelelően cáfolni nem tudja. Egy levéltári kutatómunka biztosan nem tud egy ilyen horderejű eseményt (iratok ellopását, gyűjtői számozásának eltüntetését, illetve azok meglétét-nem meglétét) bizonyítani. Bolyai János és apja, Bolyai Farkas munkája szorosan összefügg, hiszen az apa tanította fiát, sőt, nem meglepő módon, még ugyanazt az utazóládát is használhatták. Logikus, hogy kutatási anyagaikat is közösen használták.
Einsteinről tudjuk, hogy első feleségének segítségével, figyelemmel kísérte több neves magyar kutató munkásságát is. A feleség, a magyar származású Márity Miléva, elismert vajdasági fizikus, aki rendszeresen tájékoztatta a magyar tudományos eredményekről. Sőt, közös kutatásokat is folytattak. Személyesen ismerték Grossmann Gyulát, aki Einsteint munkanélküli időszakában kisegítette: így tudott elhelyezkedni a Berni Szabadalmi Hivatalban. Tehát nagyon sok, közeli szálon kapcsolódott magyar kutatókhoz és kutatási anyagokhoz. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a nemzetközi szinten elismert Bolyai-kutatások is felkeltették a figyelmét!
Mielőtt azt gondolnánk, hogy az eltelt idő távlatából, soha nem fog fény derülni az igazságra, olvassuk el az ide vonatkozó kutatások anyagait, melyek az ügytől függetlenül is bizonyítják a magyar nyelvi gyökrendszer és a téridő szerkezetének összefüggéseit!
A cikket figyelem-felkeltésként közöltük, a vonatkozó források megjelölésével. Azt már biztosan tudjuk, hogy Bolyai János kutatta a magyar nyelvi gyökrendszert! Tőle függetlenül is, a Világbiztonság Nyílt Társaság mesterséges intelligencia modellezése felhívja a figyelmet a téridő szerkezetének a magyar nyelv gyökrendszerével való szoros kapcsolatára! Az alapok megértéséhez szükséges néhány rovás-betű megismerése. A Tér, a Sarok és a SíK, valamint a SZél jeleinek összefüggései igen látványosak:

A téridő (egyik) alapszerkezete magyar gyökrendszerrel és rovás jelkészlettel értelmezve:

A pontból (forrás, Origó, R) kialakul a szál. Az "SZ" a legegyszerűbb betű, egy függőleges vonás. Felülről megkettőzve lesz belőle egy sarok forma - ez a rovás "S". Mondhatjuk azt is, hogy szerbe téve (szorozva, kettő-ször) alakul ki a szálból a sarok jele. A sarok jelét megkettőzve kialakul a sík jele: a K-betű. Ebből 3 kell a 3-dimenziós tér ábrázolásához. Illesztésükben megjelenik a rovás "T" betű egy alakváltozata (Y), ami összetart. Az R, mint láthatatlan mozgató energia, az eRő jele ott van minden hajtásban.

Hamarosan további összefüggéseket mutatunk be. Addig is a következő, bevezető kisfilmet ajánljuk megtekintésre:

Zuhanás képes adatbázisunkba, a nyelvi ősgyökrendszer segítségével
 

Nemzetközi közösséget építünk, hogy mindenkit a saját hazájában tudjunk segíteni!

Albert Einstein, Teller Ede és Robert James Moon együtt fáradoztak az atommag modellezésén, mielőtt a hidrogénbombát kifejlesztették.
Robert James Moon stabil atommag modellje:

Az ábrában a szakrális geometriából ismert "Metatron-kocka", az ősiségben az "angyalok ereje, vagy legmagasabb szintje"
Folytatása következik! Hírlevélre való feliratkozáshoz, elég egy e-mailt küldeni ide: hirlevel@vilagbiztonsag.hu