Világbiztonság

Nyílt Társaság

Legutóbb feltöltött - K. Andrea

Turul.jpg
A turulmadár nyomán… / A turul név
Amennyire sok vitát váltott ki, hogy milyen fajta madár is lehetett a magyar uralkodó nemzetség mondai ősapja, a turul, olyannyira régóta van egyetértés a nyelvészek között a szó eredetét illetően. Eszerint e madárnév a régi török nyelvekből származik, s valamilyen sashoz, héjához vagy sólyomhoz hasonló, ragadozó szárnyast jelent. Ezek szerint a „turul" szó török eredetű (togrul, turgul = vadászsólyom, illetve „kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár" jelentéssel).

Egy másik megközelítés szerint a turul név meghatározásához vissza kell nyúlnunk szumír (MAH-GAR) őseink hitvilágához. A sólyom volt őseink lélekhordozó madara, melynek szakrális magasságokba gondolt változata a Tur-Ul madár. A kutatók szerint ez a sumér ékiratok megfejtéséből az ő nyelvükön: a „kisebbik fény"-t, vagy a fény fiát jelenti.
Olvasd tovább a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea2016. Április 21.
Kekfesto_jpg.jpg
Kékfestő ruhaKékfestő is the traditional Hungarian textile art of blue-dyeing. Using a wax-resist process similar to batik, white cotton or linen fabric is block-printed with molten wax to form the pattern. The fabric is then dyed blue. When the wax is removed, the areas protected by wax reveal the pattern in white on a blue background. This endangered art is still practiced today using centuries old equipment and techniques.K. Andrea2016. Február 11.
10730249_629413963836106_6197661187652762531_n.jpg
Kékfestő ruha (Pápa)A kékfestés több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.

Indiából Nyugat-Európán át került hazánkba. Nehéz kézműves mesterség, amelynek tudománya apáról fiúra száll. Ez és az erős fizikai munka az oka, hogy készítőinek száma folyamatosan csökken.
A magyarországi kékfestő műhelyek száma már csak hat, de egész Európában is csak húsz működik.

A kékfestés alapja, az indigós hidegfestés földbe süllyesztett festőkádakban történik, a XIX.század első felétől pedig az indathrén, melegfestést is alkalmazzák.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea2016. Február 11.
gyertyaszentelo-nagyboldogasszony.jpg
Február 2- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Boldogasszony napja jeles nap volt őseink életében, hiszen ez az egy nap volt kerek egy esztendőben, amikor kialhatott a tűzhelyben a tűz.

Ilyenkor kitisztították a tűzhelyet és a házat s ezt követően családostul a szent ligetekbe, berkekbe, fényes szegletekbe szertartásokra mentek az emberek, ahol táltosok megszentelték megtisztították előbb a tüzet, ehhez hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt majd a szertartás további részében megemlékezve Tűz és Nap hitű dicső őseinkre, az emberek kezükben gyertyát tartva kérték Tűzszentelő Boldogasszonyt otthonaikba vihessenek az ő tiszta dicső és mindent átható fényéből , hogy egész esztendőben segítséget s erőt adjon, s szükségkor utat mutasson.

Ilyenkor a táltosok hétféle fából szertüzet gyújtottak s miközben hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt s őseinkre emlékeztek dicső ősökről regéltek s a tűz fontosságáról tanították a népet s a tűz tiszteletére a gyermekeket.
Folytatás a hozzászólásban…
1 hozzászólásK. Andrea2016. Február 2.
11902497_770188626425305_5586740130718893853_n.jpg
Kazah jurtaA kazah jurta formájában és berendezésében nem tér el a nomád sátor általánosan ismert típusától. A téli szállások létesítése csak a XVIII-XIX. században vált általánossá, addig télen is a jurtában húzták meg magukat. A téli szállás építőanyagának megválasztása a helyi körülményektől függött; alapul föld, agyag, kő szolgált. Ezekhez a téli szállásokhoz az állatok részére elkerített karámrész csatlakozott.
A jurtában középen állt a tűzhely, s egész nap égett a tűz.A tűz körül vacsorázott a család. Égetett agyagból készült a bogrács, jó sok vöröshagymán pirult az apró darabokra vágott hús, készült az étek. A búzalisztet vízzel dagasztották, cipó formájúra gyúrták, és parázstűzön sütötték meg.
K. Andrea2015. November 15.
11875080_770183773092457_2277279521323779767_o.jpg
Jurta felépítéseK. Andrea2015. November 15.
11921665_770184229759078_2109724764853784902_n.jpg
Jurta elrendezéseK. Andrea2015. November 15.
11892132_770184789759022_7183778889031835413_n.jpg
Ősi szálláshelyünk, a jurtaA jurta a turáni népek, többek között a magyarok ősi szálláshelye.A kör alakban felállított rácsos szerkezethez, keregéhez illeszkednek a tetőlécek, amelyek középen a karikát, tündököt tartják. Ezt a vázat ponyvával fedik kihagyva a tündököt, amire külön fedőt készítenek. Így a jurtát nagyon jól lehet szellőztetni, illetve amíg nem voltak kémények, a füst is el tudott távozni.
Alsó világ
Az alsó világot a kerege és az ajtó alkotják. A kerege egy bőrszögekkel rögzített apácarács, ami szállításkor összecsukható, a jurta felállításakor pedig egy fallá húzható szét. A harmonikaszerűen kinyíló részeket kötelekkel erősítjük egymáshoz.
A cikk folytatódik a hozzászólásnál! Görgess lejjebb!
1 hozzászólásK. Andrea2015. November 15.
taltos_jpeg.jpg
Táltos világA festmény Dávid Júlia munkája.
A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, a magyar ősvallás főpapja. Tevékenységük egyesítette a papi, orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.

A legtöbb ismeretünk a táltosról Ipolyi Arnold római katolikus paptól származik, aki összegyűjtötte a népi hiedelmeket Magyar mitológia (1854) c. könyvében. Ezek szerint a táltos már a magzati korban közvetlen kapcsolatban van a Jóistennel, itt kapja meg azt a „többletet”, ami születéskor fizikailag a többlet fogat vagy többlet ujjat jelent (vagy bármilyen többlet csontot). Sorsát az Isten eleve elrendelte, valamilyen célja van az életben, ez általában vagy a világ vagy a nemzet megmentése, fizikai vagy lelki értelemben. Táltos lehetett férfi vagy nő is, bárki, hiszen nem az emberek választották vagy oktatták, hanem úgy született. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea2015. November 12.
1017746_540210609423109_6849311829332433369_n.jpg
Ádámosi Székely Bertalan
(Kolozsvár, 1835. május 8. – Mátyásföld, 1910. augusztus 21.) magyar festő, a romantikát és az akadémizmust elegyítő magyar történelmi festészet egyik legnagyobb képviselője.Kiváló pedagógus volt. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1855-ben visszatért Erdélybe, ahol éveken át cégtáblafestéssel, rajzóraadással tartotta fenn magát.A 1880-1890-es években készültek legszebb tájképei. Élete vége felé mindjobban lekötötték festőpedagógiai munkái. Nemcsak technikailag, de elméletileg, esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt, aki a tanításhoz szükséges minden adottsággal rendelkezett. Festmény: Vérszerződés
K. Andrea2015. Augusztus 21.
1435593647.jpg
Aratókoszorúk, MatyóföldAz új kenyér ünnepe gazdag mezőgazdasági hagyománykört idéz fel. Az aratóünnep az egész magyar nyelvterületen ismeretes, látványos közösségi jellegű szokás volt, amely a középkorig nyúlik vissza.

Különböző változatai ismeretesek, főbb mozzanataiban azonban országosan megegyezik: az aratás befejezése után a részesaratók búzakalászból, mezei virágból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút (ritkábban búzababát) kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.

Az aratókoszorút kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték, a koszorút vagy vivőjét bőségvarázsló, esővarázsló célból bőségesen megöntözték, lelocsolták. A gazda megköszönte az aratókoszorút, majd áldomást ittak, gyakran étellel is megvendégelték az aratókat, a vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. Az aratókoszorút általában az első házban (a tisztaszobában) a mestergerendára akasztották. Vetéskor a szemeket kimorzsolták belőle és összekeverték a vetőmaggal, hogy biztosítsák a következő évi termést.
K. Andrea2015. Augusztus 19.
11891245_765662933544541_6531769395007284256_n.jpg
Benedek Elek"Szeretet lánca! Kössed egybe
Szívét nagyoknak s gyermekeknek!
Gyűlölség! Légy úgy eltemetve,
Hírét se halljuk létednek!
Ez országnak minden lakója
Egymást szeresse, védje, ójja:
Naggyá ország csak így lehet -
- Csudát művel a Szeretet."

Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
1 hozzászólásK. Andrea2015. Augusztus 19.
1120 fájl 94 oldalon 1