Világbiztonság

Nyílt Társaság




Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok, elemzések Varga Géza írástörténésztől. A székely rovásírás eredetének négy évtizedes kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy a székely jeleknek a világ legtávolabbi tájain is sok megfelelője van. E cikkben a székely írás és az amerikai indiánok legkorábbi jelkészletének párhuzamait mutatom be. A kutatás története A székely rovásírás az írástörténet kevéssé kutatott eleme. Olyan írásrendszer, amely napjainkig folyamatos használatban van; az írástudomány mégsem ismeri eléggé. A szerzők nem tárták fel az írás gyökereit, nem határolták körül emlékeinek körét és nem ismerték fel a rendszerét sem (betűírásként kezelik; pedig szótag-, szó- és mondatjelei is vannak, azaz egy jellegzetes antik írás). A hagyomány még hun-szkíta eredetű írásnak tartotta, amit az újabban feltárt régészeti emlékek igazolnak. A finnugrista tudomány „szakértői” száz éven át vagy humanista kitalációnak vélték az írást, vagy egy ótürk-glagolita eredeztetést hangoztattak. A székely írás jellemzői és emlékei azonban mindkét ötletet cáfolják. Például a székely írásnak olyan jelei is vannak, amelyek a sokkal régebbi hettita hieroglif írás jeleivel megegyeznek. A humanisták azonban nem ismerhették a hettita hieroglif írást. A hettita és székely írásban rokon jelek az ótürk és a glagolita írásból is hiányoznak. Az utóbbi évtizedekben kiteljesedő alternatív kutatás a legtöbb rovásbetű esetében rekonstruálta az akrofónia folyamatát; azaz tudjuk, milyen szójelből alakult ki. Ezek a szójelek egy vallásos rendszert alkotnak, a kőkori ősvallás hieroglifái voltak. A székely írás jeleinek megfelelői sok antik írásban és preírásban (fazekasok, hímestojások, fejfák stb. jelei között) megtalálhatók. E hasonlóságok annál nagyobb számban fordulnak elő, minél korábbi emlékekről van szó. Például a legősibb sumer képjelek közül sok hasonlít a székely jelekre, de a későbbi ékjelek között már nincs hasonlóság; vagy a legkorábbi kárpát-medencei és balkáni jelrendszerekben (pl. a Tordos-Vincsa kultúra jelei között) sok a székelyhez hasonló jel; de az 1800-as években készült népi fazekasedények virágszerűvé vált jelei már eltávolodtak az eredeti lineáris formavilágtól. Az effajta hasonlóságokat a szerzők többsége vagy fel sem ismerte, vagy a véletlen egyezéssel magyarázta – azonban a véletlen matematikai ellenőrzése nélkül. A Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársával közösen végzett valószínűség-számítás segítségével sikerült tisztázni, hogy e hasonlóságok az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.
166913_269042766491909_266884324_n.jpg
A Jóma "jó magas" ligatúra A Jóma "jó magas” ligatúra agyagszobra; a két jelből alkotott ligatúra a leggyakoribb prekolumbián jel, amelynek több eurázsiai megfelelője is van a sztyeppi (pl. hun) és magyar anyagban (főleg népművészeti tárgyakon); a jel képi tartalma a magasba vezető folyóra (a Tejútra) utal; amely az ősvallás szerint azonos volt az istennel (vö. finn jumala "isten"!); eurázsiai párhuzamok: székely „j” (jó „folyó”); csukcs „jó”; székely „m” (magas); kínai „kaptató”
Az írás a gondolat rögzítése jelekkel, ezért az indián edények jeleit nem tekinthetjük puszta díszítésnek, hiszen megértjük őket. Írásemlékek, amelyek egy sajátos, korai írással ősvallási gondolatokat rögzítenek.
K. Andrea6666666666
(2 szavazat)
373844_268441083218744_1956473479_n.jpg
Jóma ligatúra és a TEN jelképInka palást a "magas folyó", a "Jóma" ligatúrákkal és a "Ten" jelképpel; az első japán császár (Jimmu Tenno) neve a paláston szereplő Jóma Ten szövegnek megfelel; jomon, őrségi és afrászijábi kerámiákon, hun emlékeken a Jóma ligatúra megtalálható; az inka palást - szibériai sámánköpenyekhez és a magyar koronázó palásthoz hasonlóan - az égbe vezető úttal (a Tejúttal) azonosítja a viselőjét; eurázsiai párhuzamok: székely „ü” (ügy „folyó”), „m” (magas), „j” (jó „folyó”), „nt/tn” (Ten) rovásjelek, veleméri rajzos tetőcserép, magyarszombatfai tál, nagyszentmiklósi kincs, krími szkíta korona.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
374835_269606903102162_1567473317_n.jpg
Jóma ligatúra és Nap jelképAzték pajzs tollmozaik díszítése a Jóma ligatúrával és a Nap jelképével; eurázsiai párhuzamok: székely „ly” (lyuk); kínai „Nap”; székely „j” (jó „folyó”); csukcs „jó”; székely „m” (magas); kínai „kaptató” jelek.
K. Andrea10101010101010101010
(4 szavazat)
377018_273645879364931_538619200_n.jpg
Jóma ligatúra összehasonlításokAranyból készített kéz Jóma ligatúrával és más jelekkel; eurázsiai párhuzamok: székely „j” (jó) és „m” (magas), magyarszombatfai Jóma, japán jomon Jóma, székely „ek” (kebel), rongo-rongo jel, Indus-völgyi jel, székely „nt/tn” (Ten), székely „ly” (lyuk), Tordos-Vincsa jel
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
378583_269609326435253_370517749_n.jpg
Istent jelképező jelek összehasonlítása Istent jelképező equadori kőkés a székely írás "b" (Bél) jelének megfelelőjével, Bél fiúisten jelével; eurázsiai párhuzamok: székely „b” (Bél) jel, cseréptányér a Föld belsejének jelével, hímestojás, neolitikus idol és lapp bálvány.

(Varga Géza írástörténész)
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
379458_276185692444283_1864297032_n.jpg
Égigérő fa, lyukas törzsű fa Az égigérő fa törzse lyukas (ábrázolták rajta a Tejút hasadékát, ahol karácsonykor a Nap kél)K. Andrea6666666666
(2 szavazat)
379494_268447596551426_1706510305_n.jpg
Számjelek jelentéseMexikói agyagedény jelekkel; a tál peremén sorakozó jelek feltehetően számjegyek (közülük kettő a magyar számrovásban is ismert számjegy); a táncoló alakok fején és mellén lévő rombuszok a székely írás "ek" (kebel), valamint a latin írás „q” jelének megfelelői (a sumer gu "kebel, koponya" jelentésű); eurázsiai párhuzamok: székely „b” (Bél), „f” (Föld), „ly” (lyuk), kínai „Föld” székely „sz” (szár), „us” (ős), „ek” (kebel), valamint egy Tordos-Vincsa jel.
K. Andrea10101010101010101010
(3 szavazat)
379995_274946089234910_1740451696_n.jpg
A világ négy sarkán egy-egy égigérő fa áll. K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
380788_276334809096038_1788769696_n.jpg
A Szent Koronán lévő ligatúrákA Szent Koronán több „jm” ligatúra (jelösszevonás) is található, például az abroncs Krisztusának a térdén. Szent Györgynek pedig a könyökén.Ez arra is utal, hogy a Szent Korona készítői ismerték azt a kereszténység előtti világteremtés-mondát, amely szerint a hegyek az első ember csontjából keletkeztek. K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
381881_271588172904035_1045185060_n.jpg
Jóma ligatúra párhuzamokPanamai aranyszobor Jóma ligatúrákkal; székely „j” (jó „folyó”), magyarszombatfai tál „Jóma ten” (jó magas isten, Jimmu Tenno) feliratokkal, afrászijábi tál, székely „m” (magas), a Szent Korona rekeszrajzai, japán jomon kerámia jele, hun jel.K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
382591_272940499435469_1326871202_n.jpg
Jóma ligatúra párhuzamokA maja Kukulkán isten szobra, mellén a Jóma ligatúrával; eurázsiai párhuzamok: székely „j” (jó „folyó”), hímestojások, lehecsényi fazekasjel, a Szent Korona rekeszrajza, székely „m” (magas), afrászijábi tál, obi-ugor kéregtál, hímestojás.K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
385387_268436906552495_504992102_n.jpg
Jóma ligatúra párhuzamokTotonák piramis lépcsője a korláton kőből kialakított Jóma ligatúrákkal; a ligatúra képi tartalma az égbe vezető útnak (a Tejútnak) felel meg: égig csapó hullámot és hegyekből rakott lépcsőt ábrázol; a lépcsőn képletesen az égbe feljutó indián sámán neve egyes penut indián nyelvekben jomas - amiből következően ez a székely írás segítségével adott Jóma olvasat fonetikus lehet; eurázsiai párhuzamok: magyarszombatfai tál „Jóma ten” olvasatú égigérő fája, hímestojás, afrászijábi tál „Jóma szár/úr földje” felirattal, székely „j” (jó) és „m” (magas) jelek, csukcs „jó” szójel, kínai „kaptató” szójel.
(Varga Géza írástörténész)
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
33 fájl 3 oldalon 1