Világbiztonság

Nyílt Társaság




A Magyar nyelv ősgyökrendszer-elemzését Varga Csaba írásai alapján állítottam össze.
562278_372693812793470_276625323_n~19.jpg
FÜGfog, füg, fig, fic (ejtsd: fik), fik, fiksz, fuko, pog, pag, fagg, függ, feig, fagy, fegy, fity
Egyetlenegy ősi szavunk ez - tizenöt féle kiejtéssel.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~18.jpg
BOGAz alapgyök: bo="ívesre hajló". Egyik bővítménye: bo-og, ez összevontan ejtve: bog. A benne rejlő kép: "csomódad, dudoros, íves hajlású valami" (Pl. német: 'bogen', 'bug'= görbület). Ez ősképből a bogos, bogáncs, boglya, boglár, buga, fordítva guba. A bogár és a bagoly is bog. Dudoros oldaláról neveztetett el a bögre és a bogrács is. A bog lágyan, gy-vel is ejthető: bogyó, bögyörő, bögy, bugyor, bugyelláris, bugyog, buggyos, bugyi, bugyolál. A forrásban lévő vízben pl. sok kis "buggy" keletkezik, lásd bugyogó víz, de a ruhadarab is bugyogó, mert azonos a kép. E bog gyökből az angol 'bug'=bogár, 'bag'= bugyor (zacskó), svéd 'bagg'. A gy helyett ty is ejthető: bütyök, batyú (pl. a túrós batyú is), butykos, minek alapjából a 'butelia'. Német 'Bugt'=bütyök. A b m-vé is válhat: batyú>motyó, bögyörő>mogyoró, bog>mag. A gyök végén ny is lehet: mony a tojás is és a here is, mert bogy mindkettő. Érdekes még a bodza szó is: a bogyózó szó összevontan ejtve... (folytatás lentebb)2 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~17.jpg
KAPA Czuczor-Fogarasi szótárban: "kap igében alapfogalom a távol tárgy utáni nyulás, hajlás, görbülés, e szerént tiszta eleme a hajlást, görbülést jelentő ka". Például kapó, elkap, felkap, kapkod, kapos=kapdos, kapaszkodó, kaptató, de kézzel is, lábbal is egyaránt kaphatni: kaptat, kapálódzik. Latin (latin c=magyar k) 'capto'=kapkod, 'capio'=kapás, fogás. Angol 'capture'=elkap (lásd alább: kaptár). Kap magas hangrendben kep, pl. kepeszt. A kap szót hallván tehát egy kis börleszk filmecskét kell látnunk magunk előtt: valaki kap, kapkod valami után, ugyanúgy, mint pl. zuhanyozás közben Chaplinként kaposunk a levegőbe röppent szappan után. Ha sikerül elcsípni, akkor elkaptuk, ha nem, akkor hosszan kapkodunk utána. Így már könnyen megérthető a "túlkapás" szó is. A szép lány is kapós. Kapkodnak, kepesztenek utána.

"Kapóra jön": könnyen elkapható. "Összekaptak", "rajta kapták", "kikapni a kezéből", "kapva kapni" valamin, "észbe kap". A pecázó is a kapást várja. Latin 'captio'=kapás, francia 'captiver'=rabbá tesz, azaz elkap.

Érdekes a kapzsi szavunk. Ez a régi kaposi szó összevontan ejtett alakja. Az az ember kapzsi (kaposi), aki igyekszik mindent elkapni, megkaparintani maga számára, kapos minden után. Latin 'capesso'=kaposó, 'captátor'="szenvedélyesen kapos valami után".

Amivel a méhrajt elkapják, az a: kaptár, spanyolban ugyanez: 'captar'.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~16.jpg
TAPA tap-ban rejlő kép: két felület szorosan érintkezik. Pl. tapló, tapad (francia 'tapi'=lapuló, lásd: pl. falhoz tapad), tapéta (német 'tapete'=tapéta, francia 'tapissier'=tapétázó, latin 'tapes'=szőnyeg), tapint (német 'tippen'=tapintani, 'tupfen'=érinteni), tapogat (német 'tappen'), tapiz, tapasz, tapaszt (francia 'tapisser'=tapaszt, 'taper'=felken). Szanszkrit 'tup', ősgörög 'tüpto' : tap, top, tapod, toppant.

Két szép gondolat: tapasztal=kitapint, tapintatos=óvatosan érint.

Gyakorítva: taps (német 'taps'=legyintés, angol 'tap'=enyhe ütés, 'tip'=legyintés), tapiskol, tapos. Szanszkrit tup, hun 'tápál'=tapsol, ógörög tüpto, mordvin tapa- (taposni, ütni). Tap magas hangon: tipeg, tipródik. Tiper(eg), tipor, teper=topor: topor(og), topor(zékol). Német 'tappen' jelentése toporogni is, de tapogatni is. Lásd még: tappancs, topánka.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~15.jpg
SZER SZER

Jelentése: kapcsolat, összefűz, rend. S így már értjük, miért azonos gyökű a szerkezet, a rendszer, (ellentéteik: szerte=szer nélküli, mint párta=pár nélküli, szertelen), szerszám (=számszer), szervez, szervezet, szerez, szerződés, szerkeszt, szerző, szerzemény, szerzetes (kötöttségben, szervezetben élő), sokszoroz (sok+szoroz), ebből rövidítéssel a szoroz, és még: -szor, -szer, -ször. "Szerét ejti", "szert tesz rá", "beszerez", "megszerzi'. Czuczor példái e szavunk elterjedtségére: "ujgur 'szüre' (sorrend), zürjén: 'sörti', oszmanli-török 'szira', jakut 'szerge' (Vámbéry), persa 'zara'." "Szerbe menni": összejönni. Innen a szertartás=szer-tartás, lásd: szert tartani. Ugyanez a gyökünk került egykor a latin 'cerimonia' (ejtsd: szerimonia) szóba is. Nagy valószínűséggel a szervény szóból lett sz>t váltással a törvény.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~14.jpg
SERTalálós kérdés: mi köze a ser italnak a sertéshez?

A válasz - mint a magyar szavak esetében mindig - a képben rejtezik. Lássunk tehát:

A ser azért ser, mert serkenő. Serlő. Tessék csak nézni, amikor korsóba tölti a csapos, s még azután is sokáig mint serkennek benne mindenütt a kis buborékok. Látványra épp így serken a szőr is a beretválatlan arcon. A másnapos férfi tehát sörtés=sertés, akár a sertés, mely épp a sertéjéről kapta nevét. S ezzel már meg is találtuk a fenti kérdésre a választ: az elvont képi lényeg azonos a serben és a sertésben: a ser.

De nem csak a szőr és a buborék serken, hanem az alvó gazda ember is serken, főleg ha serkentik: rohan a sertéshez, akár sörtésen is. A forrás is és a vér is serken. Sarkantyú sem egyéb, mint sarkantó, azaz serkentő. Ital is, jutalom is lehet serkentő.

Ser=sör sz-vel ejtve: szőr, amit a szőr=sörény (szőreny is lehetne) azonosság is igazol. Latin 'crinis'=sörény, haj, 'crinitus'=sörényes szóban egyaránt ott a sörény...

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~13.jpg
SZAKAz általa kifejezett kép: minden, ami elkülönül, elkülönít. Végső alapgyöke: sza, ami annyi mint részekre oszt, ebből a szab is. Szak, szakos, szakít, pl. vásznat, szerelmesek is szakítanak, szakad (angol 'sec-ede'=elszakad, különválik), szakadár (angol 'sec-eder', ejtsd: szekeder), az eső is: szakad: leszakad, szakgat, évszak, napszak, korszak (angol 'secular'=időszakonként ismétlődő), szakma, szakmány (kiszabott munka), szakócza, szakadék, szakasz (ógörög 'szakasz'=morzsa, rész), szak magas hangon szek: szekta, szekerce (mély hangon szakóca), ugyanez a latin (az s és c hangokat az egyszerűség kedvéért itt alább a magyar ABC szerint írom): 'szek-urisz'=szekerce. Szek k>g módosulattal, azaz zöngésen ejtve: szeg, pl. szanszkrit: 'szagh'. Szeglet, leszegett, sziget (régen: szeget), szigetel (!), pl. a rab is el van szigetelve, akár a sziget, szegély, szög (mint szöglet=szeglet). Latin 'szeko'=szeg (vág), 'szek-tio'=szegés (vágás), 'szek-tárius'=herélt, angol 'secant'=metsző, szelő, 'szektor'=szegő..Alant folyt.1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~12.jpg
LUKAlapgyöke: le, a lek, luk jelentése: "bemélyedés", "lemélyed". Sok féle ként ejtjük: lik, luk, lék, lak, lyuk, juk, régen még: lók, l-vesztéssel ók, óg is. Nyelvünkre jellemző, hogy kis kiejtési eltéréssel "szakosítjuk" a szó jelentését, pl. csireg, csereg, csorog, csörög csurog, vagy haj, héj, háj. Itt is jó példát találunk erre: a lukas zoknira nem mondjuk, hogy lékes, pedig amúgy lék, vagy luk, egyre megy. Hiszen jól tudjuk, hogy aki léket vágott a dinnyén, az kilukasztotta. Ugyanez a helyzet a lak szóval is. Már teljesen elhomályosodott, hogy a lak is luk. Ám nyelvünk emlékezik, mert például nem kérdezzük-e sokszor: "- E lukban laksz?", viszont így már nem szokás kérdezni: "- E lékben laksz?". Pedig a hajlék szóban éppen hogy léket mondunk, s nem lakot! S még a lényeg is kiderül, ha a hajlék két szavát megcseréljük: héjlak. Tehát a hajlék: fölénk boruló alkalmatosság által alkotott lék, lak, luk. (A haj pedig: hagyma haja=héja.) Tovább a hozzászólásokhoz!1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~11.jpg
TAKTak, ták, magas hangon tek, teg: valami kiegészítése, fedése, illesztés, összeillesztés, pl.: tákol, tákolmány, takar, takaró, takargat, takony: mert ez meg belül takar, illeszkedik. Kitakar, betakar, takarékos. Latin 'tectum'=fedél, 'tectio'=fedés, 'tactio'=érintés (áttételesen érzés is), k>g: ógörög 'tégosz'=tetõ, mennyezet, latin 'tego'=takar,'tóga'=mez, ruha, 'teges'=szõnyeg, gyékény, 'tegimen'=takaró, lepel, 'tégulum'=fedõ anyag, 'tégula'=fedõlap, tetõcserép, azaz fedésre való lapos kõ. Ez tehát a tégla szavunk, még ha el (le) is csúszott kissé a jelentése. Szlovák 'tehla'=tégla. Tak, ták=illeszt, összerakból a takács, mibõl a szláv 'tkács'. (Szláv 'tak'=úgy, olyan is pontosan ez a gyök, hiszen épp azt jelenti, hogy illeszkedik, takar.) Tákból a latin 'texo'=szõ, azaz összetákol (x: a k utáni sz csak díszül ejtett hang). Hasonlóan tákból a latin 'textor'=takács, 'textum'=szövet, 'textus'= szöveg, szövet (mert a beszéd is szövedék, a mesét is szõjük, tákoljuk), 'textórius'=takácsszerû. Lentebb folytatom.1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~10.jpg
LE Az al fordítva la, ez magas hangon: le.

Ami lefelé tart, az le-ít, í>j cserével lejt. Ami alul lévõ helyen van, az le-en, összevontan: len (lenn: az n kettõzése csak nyomatékosítás), vagy lent van (ahol a t helyhatározó). Len mély hangrendben lan, például lankad=lefelé tart, így a lanka puhaságot is jelenthet: enged a nyomásnak. Lankad, lankás, lankaszt, lankasztó, lankatag, ellentétesen: lankadatlan. Finn 'lankeen'= lankadok. Régen a lanka a magyarban lanoga>langa kiejtésû volt. Lásd latin 'langueo'=lankadt, 'languor'=lankadtság, angol 'lanquid'=lankadt, 'languor'=lankadtság, francia 'languir'=lankad. A lent mély hangrendben és t>d cserével land, ez az angol 'land'=talaj, föld, németben ugyanez.

Ez a land mai is megvan a szókincsünkben. Ugyanis a hõmérséklet is lehet lankatag, lent, amit éppen a land d>gy kiejtési változatával mondunk: langy, langyos. Langy n nélkül ejtve lagy, lágy, mibõl lagymatag, lágyan, lágyul, lágyít, lágyság. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~9.jpg
CSÚCS CSÚCS

Valaminek a hegye, keskenyedõ végzõdése. Pl. a hegy csúcsa, a templomtorony csúcsa, az orr csúcsa. Áttételesen pl. csúcseredmény, a karrier csúcsa, világcsúcs. Csúcs a csücsök is, például a kifli csücske (csücsöke), a kötény csücske. A nõi csecs is csúcs, a mell csücske, ezen van a csecsbimbó, innen a csecsszopó és a csecsemõ. A nagy mell öblös ö-vel ejtve: csöcs. Némely korsónak is van csöcse, ahonnan ihatni belõle. Van kinek a feje csúcsosodik, avagy kicsúcsosodik a tömegbõl. Aki csücsörít, az csúcsorít, pontosabban: csúcs-ol-ít. Aki száját csókra csücsöríti, annak szája csúcsorodik=csücsörödik. Aki csücsül valamin, annak csücskévé vált, amire ült, tehát csücsör lett. Mondjuk is: csücsörög, ebbõl cs-vesztéssel: ücsörög. A csücsör-bõl a csõr, az ismétlés kihagyásával, mint pl.: kamomilla>kamilla. Felszólító módban: csüccs, csüccsenj! Csöcsörészés: a csecs játékos fogdosása. Csecs, csöcs, csúcs c-vel ejtve: cici, kicsinyítve cicike. (Didi a dud-or-ból származik.) Cicibõl a cucli, cuclizik.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
562278_372693812793470_276625323_n~8.jpg
FID Kiejtési változatai: fid d>gy: figy, fegy, f>v: vid, vigy, vig, s még vis, viz, vizs. Jelentése: szemét valamire függeszti, mondhatni úgy is, hogy fürkész, azaz "figyel". Figyelbõl a kezdõ hang elvesztésével: (f)ügyel, (f)ügyelõ, (f)ügyelet. Figyelem, figyelés, figyelmesség, figyelmetlen, figyelmeztet, figyeltet (szemmel tartat). Figy f>v: vigy-bõl a vigyáz, vigyázz!, vigyázó, vigyázni, vigyázatlan. E vigy kiejtési alak igen elterjedt a szláv nyelvekben: vigyeni, vigyáni, vigyzáni, vigyzeni. A vigy vizs alakban is használatos: vizslat, vizslatja, vizsga, vizsgálat. A kém, a nyomozó is vizslat. Vizslat régi kiejtéssel: vislat. A vigy>vizs>vis-bõl a latin 'viso'=vizslat, 'visio'=tekintés, látás, 'visitátio'=látás, (meg)tekintés. Innen az "orvosi vizit", vízió (látomás), vízum (latin jelentése: "látmány").
Tovább a hozzászóásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
19 fájl 2 oldalon 1