Világbiztonság

Nyílt Társaság




Magyar várak és várkastélyok bemutatása, leírása, történetük ismertetése.
kemeny_062264e817a3.jpg
Marosvécsi vár és Wass Albert emlékhely
A marosvécsi vár őse nem a mai helyén állt, hanem a közeli gyümölcsöskertben.

Vécs első írásos említése közel nyolc évszázadra tekint vissza. II. Endre magyar király 1228-ban elvette, a felesége, Gertrudis királyné megölésében részes Kacsics Simontól annak birtokait, s az adományozó oklevél tanúsága szerint a besenyő eredetű Tomaj nemzetségbeli Dénes tárnokmesternek, a későbbi nádornak adta Vécs /Vecheu/ várát. Tőlük örökölték a Losonczi Bánffyak ősei, akik másfél századig voltak urai. 1467-ben a család részt vett a Mátyás király elleni lázadásban, s ezért birtokukat elveszítették, a király pedig a várat egyik Hunyad megyei rokonának, Ongor János udvari vitéznek adta. Tőle került a Magyarországon ugyancsak befolyásos és dúsgazdag Szobi Mihály tulajdonába. Ennek halálát követően, 1527-ben Szapolyai János az összes Szobi-birtokot Werbőczynek adományozta, aki állítólag itt írta meg a híres Tripartitumot.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
320220_406671669395684_210266935_n.jpg
Festetics kastély, Keszthely Ez az ország negyedik legnagyobb - 101 helyiséggel rendelkező -, ugyanakkor legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya. Ma az egész műemlék épület múzeum. Parkja védett.

A barokk kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte el. Az U alakú egyemeletes épületet Festetics Kristóf fia, Pál bővítette, az ő nevéhez fűződik a mai múzeumi bejárat. Festetics Pál fia, Festetics György 1792 és 1804 között kialakíttatta a kápolnát és megépíttette a kétemeletes könyvtári szárnyat, amelynek - eredetiben megmaradt - bútorzatát Kerbl János keszthelyi asztalos készítette.

K. Andrea0000000000
(0 szavazat)
480810_408152705914247_577402693_n.jpg
Csáktornya Csáktornya a jelenlegi horvát-magyar határtól nagyjából harminc kilométerre fekszik. Az itt álló vár a magyar történelem egyik kiemelkedő nevezetessége. A vár nevét első urától és építtetőjétől a Hahót nembeli Csákról kapta. Ekkor a vár még egy toronyból állt, melyet egy megerősített palánk vett körül.

Később számos tulajdonosa volt az erődítménynek, míg 1547-ben Zrínyi Miklós tulajdonába került. A tulajdonszerzés elég érdekesen történt, mert nem egy látványos csata, vagy valamilyen hadi tett következménye volt a tulajdonosváltás, hanem egyszerű pénzügyi okai voltak: Zrínyi elmaradt zsoldért cserében jutott a várhoz.

Olvass róla lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
556517_382969375099247_528297488_n.jpg
Dunaföldvár A szélesen hömpölygő Duna folyam ősidők óta ismert átkelőhelyének biztosítására valamikor a XV. században emelték azt a 9,5 x 9,5 méter kerületű, 1, 2 méter falvastagságú háromemeletes tornyot, ami a későbbi erődítmény magját alkotta.

A régészeti feltárások szerint kőanyagát a budafoki mészkőbányából hozták le hajókon, majd a háborús sérüléseket kisméretű téglával pótolták. Korabeli oklevél szerint 1526. augusztus elején a húszesztendős Jagello II. Lajos király a dunaföldvári táborban várta be a késlekedő nemesi csapatokat, majd innen indult, hogy megvívja Szulejmán török szultán óriási hadával az ország sorsára nézve végzetes mohácsi csatát. Miután Buda vára 1541-ben tartósan a törökök hatalmába került, a megszállók felismerték, hogy erődített helyekkel kell biztosítaniuk a hozzá vezető kereskedelmi utat, így a földvári tornyot is a környékről összeterelt lakosság robotjában, sietve elkészített palánkfallal vették körbe. Olvass róla lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
380624_384031651659686_305383606_n.jpg
Hollókői vár Hollókő restaurált középkori vára a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a Világörökség részévé nyilvánított palóc település közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén trónol.

Legkorábbi részeit, a környéket uraló Kacsics nemzetség tagjai emelték a XIII. század második felében. A XIV. század elején kitört anarchikus belháborúban kénytelenek voltak meghódolni Csák Máté tartományúr előtt, a továbbiakban őt szolgálták fegyverükkel.

Olvass róla bővebben, lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
206205_385687698160748_1356920007_n.jpg
Hegyesdi vár A Balaton-felvidék egyik kevéssé ismert várának romjai Tapolcától keletre, a Hegyesd határában emelkedő 281 méter magas vulkáni kúpon omladoznak.

A tatárjárás után hazatérő IV. Béla király a lovas seregek ellen védelmet nyújtó, kőből készült erődítmények létrehozását szorgalmazta. Az uralkodói akaratnak megfelelően a környék birtokosa, az Atyuz nemzetség felépítette Hegyesd várát, amely a következőkben földesúri birtokközpontként szolgált.

Olvass róla bővebben, lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
602346_386357574760427_1683260582_n.jpg
Munkácsi vár Kárpátalja központi részén terül el az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál.

Várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és a hegyeken való vesződséges átkelés emlékére kapta mai nevét. Először 1064-ben említik.

1085-ben Szent László király itt verte le a Salamonnal szövetséges kunokat. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, ezután IV. Béla német vendégtelepeseket telepített ide. Nagy Lajos románokat, majd helyüket 1359-ben rutének foglalták el. Ekkor épült újjá a kun és tatár pusztítások után a vár is. 1378-ban kiváltságokat és városi rangot, 1427-ben vásártartási jogot kapott. 1445-ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá tette. A város részt vett az 1514-es parasztháborúban, emiatt kiváltságait elvesztette.
Olvass róla tovább, lefelé görgetve, a hozzászólásnál!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
529088_391678034228381_381429022_n.jpg
Galambóc vára Galambóc várának tekintélyes romja a Duna jobb partján, közvetlenül a Vaskapu szoros kapujánál, Golubac és Brnjica települések között félúton található. A vár helyén, már a római korban is állt egy erősség, amit Columbaria-nak neveztek. Galambóc középkori, szerbek által épített vára, azonban csak a 13. század végén, vagy a 14. század elején jött létre. A vár stratégiailag olyan jelentős helyen fekszik,
hogy a várért és környékéért gyakran háborúztak egymással a bizánciak, a magyarok, a bolgárok a törökök és a szerbek.
Olvass róla többet a hozzászólásokhoz görgetve!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
406265_392054037524114_1214770721_n.jpg
Dévény vára A dévényi Várhegyen már az időszámításunk szerinti I. és IV. század között a római katonaság által készített határvédő erődítmény emelkedett. Ezt a morvák támadása pusztította el, akik szintén felismerve a hely stratégiai fontosságát,gerendákból alkották meg a favárukat.
A dévényi gerendavár hatalmi, vallási és kormányzati központnak is jelentős volt. Első írásban fennmaradt említése 864-ben történt meg a Fuldai évkönyvben "Dowina" néven.

A magyar honfoglalás után, 900-ban a pogány magyar törzsek támadása megsemmisítette a Morva birodalmat. Dévény és Pozsony favárait is elpusztította a lovas íjász seregek rohama. Fontos időpont volt még a térség életében a 907-es esztendő, amikor a támadásra indult Gyermek Lajos keleti frank király serege megsemmisítő vereséget szenvedett Pozsony körzetében a magyar lovascsapatoktól.Olvass róla tovább, a hozzászólásoknál! Görgess lejjebb!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
487389_392464814149703_328561164_n.jpg
Bajmóc vára Az 1241-42-es tatárjárás elmúltával IV. Béla király ösztönzésére az országos méltóságokat viselő tisztségviselők, gazdagabb nemzetségek és várjobbágyok sorra emelték a kisebb-nagyobb várakat az adományul kapott földbirtokok védelemre alkalmas pontjain. Közelebbről ismeretlen időpontban a Hontpázmány nembeli Kázmér comes {ispán} fiai
létesítették Bajmóc várát a Nyitra folyó völgyéből kiemelkedő kisebb sziklaszirten. 1297 körül a felvidéki vármegyékre uralmát kiterjesztő Csák Máté oligarcha foglaltatta el a fegyvereseivel, mire az általa támogatott Vencel cseh trónkövetelő, majd magyar uralkodó 1302-ben adománylevelet is kiállított. Miután a hatalmas nagyúr 1321-ben meghalt, tartományát rövid idő alatt megszállta Anjou Károly Róbert
király serege. Olvasd tovább, lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
320337_392754090787442_636258478_n-1.jpg
Oroszlánkőváralja Története:
1244. IV. Béla király a Pruszka nevü földet hívének Bogomér ispánnak adományozta. A tatárjárás pusztításai elmúltával ő építette fel Oroszlánkő várát a szédítően meredek szikla csúcsára.
Olvass róla bővebben, lejjebb, a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
376581_395972703798914_1131204583_n.jpg
Szádvár Szádvár, vagy ahogy korábban nevezték Zárd vára királyi várként épült a tatárjárás utáni évtizedekben. A vár a Bódva völgyét ellenőrizte, ahol a Miskolcot Kassával összekötő út húzódott. Egy 1273-ban kelt oklevél szerint V. István korában még királyi vár volt, a század végén azonban a környező birtokos családok kezébe került.
Olvass róla többet a hozzászólásoknál! Görgess lejjebb!
1 hozzászólásK. Andrea9999999999
(1 szavazat)
92 fájl 8 oldalon 1