Világbiztonság

Nyílt Társaság




Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más. Jelképek elemzése egyedi kép nézetben.
tulipantom_product_15968_120110141617_1.JPG
Turai hímzés Archaikus turai mintákkal készült kedőcske, "folyórózsa" díszítéssel.
Felhasznált színek: lila, piros, napsárga, citromsárga, középkék, égkék, zöld és rózsaszín. Precíz aprólékos kézi hímzéssel készült, szélein gépi csipke található.
További információk a hozzászólásban!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(4 szavazat)
564739_412737965455721_102463001_n.jpg
Sióagárdi hímzés Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal. A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki. A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik. Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés.K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
564216_408933519169499_1721633751_n.jpg
Párnavég tulipános-palmettás mintával, szőrfonállal árnyalásosan hímezve (A Nagykunságban készített szabadrajzú és szálánvarrott kisszámú párnavéghímzés. Fennmaradt hímzéseinknek feltehetően legkorábbi emlékei. Lenvászonra dolgozták őket finom szőrfonallal. A szálánvarrott darabok mértani mintázatukkal az országos mintakincshez kapcsolódnak, csupán színezésük eltérő (pl. kék–drapp). Egészen sajátosak azonban a szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák. Ezek mintái pontosan kidolgozottak, zártak. Nagyobb részük a középpontot hangsúlyozza, s a tőle két oldalra levő minta egymásnak tükörképe; nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztett. Ismert a hullámindás és a két vagy több, tövénél legyezőszerűen összefogott virágot középpontba helyező kompozíció is. A középmező rajza egynézetű. Két oldalán erőteljes vonalsorok zárják le, ezekhez csatlakoznak peremdíszként, merev vaskos kis szárakon az egyes virágok, gránátalmák, gyakrabban egyenesen állva, ritkábban kissé megdöntve. A középmező és a peremdíszek nagyobb mintái ugyanannak a színnek sötétebb és halványabb árnyalataival vannak kivarrva tűfestésszerűen, egymáshoz csatlakozó vagy egymásba folyó, többnyire hamis laposöltéssorokban. A kunsági hímzés fő színei: a rózsaszíntől a vörösön át a barnáig terjedő árnyalatok, de használták a kék árnyalatait, a zöldet és a feketét is.K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
560340_413025142093670_707119920_n.jpg
Buzsáki vézás hímzés Buzsáki hímzés / Hungarian ebroidery from Buzsak

Buzsákon három hímzésfajta ismert, a vézás, a boszorkányos, és a rátétes, más nevén „bécsis” hímzés.
Az eredeti vézás hímzés vászonra készül, piros-fekete illetve piros-kék fonallal töltik ki az elõzõleg grafitceruzával megrajzolt motívumokat.
A községben több úgynevezett „rajzolóasszony” van, akik a hímzõasszonyok részére megrendelésre elõrajzolják a motívumokat.
A vézás hímzés leggyakoribb motívumai a rózsa, a katykaringó, a hajó, a csibeláb, a lánc és a legyezõ.
Mivel ezek a kézimunkák elsõsorban eladásra készülnek, egyre inkább figyelembe veszik a készítõk a vevõk igényeit, ezért gyakran találkozunk fehér illetve színes napszövetre fehér vagy az eredetitõl eltérõ színes fonallal varrt hímzésekkel is.

A boszorkányos hímzés eredete a régi úri hímzésre vezethetõ vissza.
A kézimunkát elõrajzolt minta szerint a rajzolás vonalán láncöltésekkel körbevarrják, utána töltik ki magát a mintát „boszorkányos” öltéssel.
...
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(3 szavazat)
205882_409353655794152_343044281_n.jpg
Régi motívumokkal, fehérrel varrt kalocsai futóAz ó kalocsai hímzések egyszínűek voltak. Eleinte csak tiszta fehér hímzőfonalat használtak az ágynemű, párnavég, asztalnemű díszítésére. Az ágyruhát gyakran fehér lyukhímzéssel varrták ki a korai időkben. Saját használatú holmikra hímeztek kék-vörös, fekete pamutfonallal is. A régi egyszínű színes hímzések általában kifakult zöldet mutatnak. Ennek oka az volt, hogy nem tudtak színtartó fonalat készíteni, beszerezni a korai időszakban. A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék. K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
318697_398906533505531_1717009551_n.jpg
Karádi fehér hímzésAmit a karádi hímzésről tudni érdemes:
Az eredeti karádi hímzés fehér alapon fehér fénytelen fonallal készült, csak az 1930-as, 40-es években kezdték el színessel varrni. Mindig csak egy színnel! Ezek közül a legismertebb az aranysárga, de volt zöld vagy piros is. Viszont az eredeti karádi hímzés szín a fehér. Az öltéstechnikák leggyakoribb fajtái a lapos hímzés, a lyukhímzés, valamint a száröltés és megtalálható még a rácsavarásos hímzés(búzaszem). A lyukhímzés többféle lehet: sima, borsóka, szakállas és a csatosluk. Néha egyes elemek között, elválasztóként használták a cakkos hurkolt (slingeléses) formát is. Nagyon változatos a sok szép subrika, elsősorban a lakásdíszítő kézimunkákon ugyan csak megtalálható a mesterke és a bujtatáson (darázsolás). Az anyag szélét ,,fűrész-csipkével” díszítik. Érdekes megfigyelni a karádi mintarajzokon, hogy a levelek tökmag alakúak. A levelet hosszirányára merőlegesen varrták ki, sűrűn alátöltve, hogy domború legyen. Az anyag szegélyezésnél ,,mesterkét” alkalmaztak. Az anyag szélén három ugyan olyan tűhelyre öltött cérnával apró slingeléshez hasonló formát hoztak létre. A karádi minták elnevezései a következők: szőlős, pillés, kerekes, pacalos, szíves, tölgyfaleveles, szilvamagos, tulipános, rózsás, korsós, szedres, vékás, vízfolyásos, S-es, bagófejes, nyócas, gerendás.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
580932_398906603505524_419875499_n.jpg
Karádi hímzésAmit a karádi hímzésről tudni érdemes:
Az eredeti karádi hímzés fehér alapon fehér fénytelen fonallal készült, csak az 1930-as, 40-es években kezdték el színessel varrni. Mindig csak egy színnel! Ezek közül a legismertebb az aranysárga, de volt zöld vagy piros is. Viszont az eredeti karádi hímzés szín a fehér. Az öltéstechnikák leggyakoribb fajtái a lapos hímzés, a lyukhímzés, valamint a száröltés és megtalálható még a rácsavarásos hímzés(búzaszem). A lyukhímzés többféle lehet: sima, borsóka, szakállas és a csatosluk. Néha egyes elemek között, elválasztóként használták a cakkos hurkolt (slingeléses) formát is. Nagyon változatos a sok szép subrika, elsősorban a lakásdíszítő kézimunkákon ugyan csak megtalálható a mesterke és a bujtatáson (darázsolás). Az anyag szélét ,,fűrész-csipkével” díszítik. Érdekes megfigyelni a karádi mintarajzokon, hogy a levelek tökmag alakúak. A levelet hosszirányára merőlegesen varrták ki, sűrűn alátöltve, hogy domború legyen. Az anyag szegélyezésnél ,,mesterkét” alkalmaztak. Az anyag szélén három ugyan olyan tűhelyre öltött cérnával apró slingeléshez hasonló formát hoztak létre. A karádi minták elnevezései a következők: szőlős, pillés, kerekes, pacalos, szíves, tölgyfaleveles, szilvamagos, tulipános, rózsás, korsós, szedres, vékás, vízfolyásos, S-es, bagófejes, nyócas, gerendás.
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
427481_398569316872586_792377872_n.jpg
Hetési szőttes A hetési szőttes készítésének több évszázados hagyománya van. Az itt élő emberek soha nem voltak gazdagok, de a házi szőtteseik között mindig akadt egy-egy szép darab: törülköző, párna, terítő, melyeket kevés színnel ugyan, de ízlésesen díszítettek. Tehát a hetési szőttes készítése régen nem művészet, hanem az önellátó gazdálkodás része volt. Mára vált művészetté, amikor majdnem feledésbe merült. A hetési szőttes hagyományának újjáélesztésében az 1950-es évektől kezdve nagy szerepe volt Virágh Béla tanítónak és feleségének. Az öreg ládákban, szekrényekben őrzött darabokat a Virág házaspár felkutatta, összegyűjtötték a díszítés motívumrendszerét, és iskolai szakkör keretében megkezdték a hetési szőttes készítését. A szakkör a Szombathelyi Háziipari Szövetkezet részlegévé fejlődött Gáborjánházán. Az itt készített, gazdagabban díszített szőttesek őrzik az eredeti motívumvilágot. Az általuk összeállított kötet száz szőttesmintát tartalmaz.
Hímzett szőtteseket, használati és dísztárgyakat ma Fehér Etelka készít Zalaszombatfán.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
599863_397516080311243_775223005_n.jpg
Matyó-Selyemmel hímzett díszlepedőbetét csíkja. Két szélén gyári készítésű selyemszalag 19. sz. vége;Szentistván, Borsod-Abaúj-Zemplén m.
Bp. Néprajzi Múzeum
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
553616_396764160386435_1599809722_n.jpg
Drávaszögi hímzés Fehérhímzés 1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
427479_396744707055047_2086896096_n.jpg
Cifraszűr részleteA hozzászólásban bővebb leírást találsz!1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
487749_395246387204879_325858916_n.jpg
Csetneki csipke A csetneki csipke története a 20. század elejére nyúlik vissza. A csetneki asszonyok a 19. században elsősorban dohánytermesztéssel foglalkoztak. A dohányipar az 1880-as években visszaesett. A felszabaduló női munkaerő képzésével a Szontagh nővérek egy – az európai divatnak megfelelő – csipke készítési kultúráját honosították meg. Így alakult ki a gömöri vert csipke mellett egy sajátos motívumvilágú csipkekészítési technika.

A Szontagh nővérek több évtizedes előkészületek után 1905-ben hozták létre háziiparukat, amely az ír horgolt csipke készítésének hagyományain alapult. Az úrikisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.

Csetneki csipkedísz
A Szontagh testvérek nem elégedtek meg az ír csipke készítési módszerének átvételével, ezért a magyar úrihímzés formáival gazdagították a motívumkincset. A csipkéket Aranka tervezte, míg az első mintadarabokat Erzsébet készítette.

1907-ben már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke igen rangos elismerésekkel büszkélkedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
163 fájl 14 oldalon 5