Világbiztonság

Nyílt Társaság




Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más. Jelképek elemzése egyedi kép nézetben.
48097_487938591268991_590586857_n.jpg
Matyó ünneplő ing A múlt század második felétől az ünneplő példányoknak olyan szertelenül bő és hosszú lett az ujja, mint sehol az országban, 30–40 cm széles pamutos vagy szűcsselymes hímzés került a végükre széles, horgolt csipkével. (Ez a horgolt csipke olyan tömör és vastag volt, hogy verekedéskor megcsavarintva a kézfejen túl érő ingujjat, ütő fegyverként használhatták a legények.K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
534527_432410436821807_1428510057_n.jpg
Kalocsai hímzéssel díszített párnahuzatKalocsai hímzés
A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés.(Előtte fehérre feketével és feketén fehérrel varrtak.)
A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea7777777777
(2 szavazat)
553927_429049033824614_748717847_n.jpg
Szőttes, BeregújfaluFalvainkban már lassan kihal az a nemzedék,amely még látta hogyan termesztik a kendert,részt vett annak feldolgozásában,háziszőtteseket készitett.

A mai nemzedék már sajnos nagyrészt nem ebben a kultúrában nevelkedik, legfeljebb csak népművészeti szakkörön(már ha van ilyen az adott településen) ismerkedik meg néphagyományunk titkaival. Mostanában azonban pozitiv változás tapasztalható e téren,ugyanis egyre többen ismerik fel a hagyományőrzés fontosságát.Mert ahogy a mondás is tartja: "Akinek van múltja,jövője is van!" A közelmúltig legfeljebb örökségnek tekinthettük a szőtteseket,a szövés eszközeit. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
527534_427751660621018_1447437324_n.jpg
Matyó motívumokkal varrt terítő, az úrihímzés színeivel.A szakirodalomból már tudhatjuk, hogy a magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák, pluviálék voltak. Bár kazuláink között is rengeteg az igazán szép darab, mégis európai színvonalra a 17-18. századi hímzőművészetünk emelkedett, amikor a királyi udvarokból és hímzőműhelyekből e díszítésmód a nemesi, kisnemesi és később a polgári udvarokra is átterjedt.
Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
phoca_thumb_l_bthz011.jpg
Buzsáki rátétes hímzés ( "bécsi")A rátétes, vagy ahogy Buzsákon hívják „bécsis” az egyik legismertebb buzsáki hímzésfajta.
A motívum előrajzolás nélküli kivágása, valamint a kivágott anyag ráfércelése és a másik anyagra való apró, szinte láthatatlan öltésekkel való rávarrása nagy figyelmet és szakértelmet igényel.
Az alkalmazott motívumok nagyon sok változáson estek át az elmúlt évtizedek során.
Kezdetben halotti és gyermekágyas lepedőkön találkoztunk ezzel a hímzéstechnikával. A régi hímzéseken a motívumok igen esetlegesek, az alkalmazott minták esztétikai megjelenése közel állt a régi konyhák polcainak papírkivágásos csíkdíszeihez.
A régi piros csigavonalas hímzés a XIX. sz. végére szinte teljesen feledésbe merült, a korábbiakkal ellentétben ruháikon sem alkalmazták sehol. Ha megnézzük a XIX. sz. végi halottas lepedőket, a szőttesmintát keretező rátét motívumai nagyon elnagyolt, kezdetleges mintasorok, valóban a papírkivágás egyszerű motívumai elevenednek meg rajtuk.Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
561892_350278968400493_444714121_n.jpg
Összehasonlító tábla - motívumokŐsi amerikai, Türk ( Török ) és Magyar szőnyegminták K. Andrea0000000000
(0 szavazat)
283431_425823434147174_489376158_n.jpg
Tüllhímzés kombinációCSIPKE! A mai ember számára finom, virágsziromra emlékeztető szövedék, melyen lyukacskák és hézagok sorakoznak. Nem ismeretes, hogy honnan ered a magyar csipke (csepki, csepke) szó. Annyi bizonyos, hogy már a 13. században használták bokor és fa névként.

Kérlek görgess lejjebb a további, nagyon fontos információkért, a hozzászólásokhoz!
3 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
800px-Kalotaszegi_magyar.jpg
Kalotaszegi magyar kötény "darázsolásának" részleteA ráncolás a ruhadarab részeinek szűkítésére, összehúzására használt eljárás. Fejlettebb változatai a ruha díszítését is szolgálja. Főleg az egyenes szabású ruháknál alkalmazzák.

Erdély bizonyos tájegységein még a 20. században is készítették és viselték az ún. mellévarrott újjú inget. Ennek a nyaki részét mindig ráncolással húzták össze, amit gyakran szövőöltéssel rögzítettek és díszítettek.

Annak ellenére, hogy ez az eljárás nagyon munkaigényes a parasztságnál sokáig fennmaradt mint ünneplő ruha.

A ráncolást hagyományosan a ruha nyílásainak összehúzására használják. Tehát olyan helyeken alkalmazzák, ahol a hideg behatolhat (kézelő, nyak, vagy kétrészes ruha esetén a deréknál). Előfordúlhat a vállnál vagy könyöknél is.

Ez utóbbi esetben a kézelő bő marad és általában gazdag csipke díszíti (lásd a Gyimeseken). A magyarságnál főleg a női ruhákra jellemző díszítés. A reneszánszban viszont gyakran használták férfi ruhák díszítésére.

A ráncolást régen a vászonfélék tárolásakor is alkalmazták.
1 hozzászólásK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
558176_413897985339719_1818960980_n.jpg
Ó kalocsai kötény Régen az ó kalocsai hímzéseket az egyszínű, tiszta fehér motívumok jellemezték, melyekkel használati tárgyaikat, vagy a bérhímzésben varrt textíliákat díszítették. Saját ruháikon előfordultak a fekete, kék-fekete és kék-vörös hímzőfonallal varrt minták is, ám a színek igazi megjelenése a nagyatádi cérnagyár 1912-es megnyitásához köthető. Ekkortól ugyanis könnyen beszerezhetővé váltak a színtartó fonalak - ahogyan a kalocsai asszonyok mondják a hímző fonalat:pamuk.
További információ a hozzászólásban, lejjebb.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
541291_417389961657188_1846240874_n.jpg
Amit a tűfestésről tudni illikTűfestés
A tűfestés hímzéséhez elsősorban a laposöltést használjuk. A megfelelő hatás eléréséhez sok fonallal, sok árnyalattal kell dolgoznunk.

A mintán először egymás mellé laposhímzéssel egy sort varrunk, de a hímzés folytatásánál a szálvég nem lehet egyenes. A következő sorban az egyenetlen szálak közé öltjük a következő árnyalatú fonalat, s ezt a módszert a minta befejezéséig folytatjuk.

Ezt a hímzést mindig rámán végezzük: egyrészt mert így látható, hogy hova milyen árnyalatot szeretnénk, másrészt a sokszoros átöltögetés miatt az alapanyagot könnyen összehúzhatjuk.
További információ a hozzászólásban, lejjebb.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
550889_417794128283438_1092144484_n.jpg
Bőrmellény zsinórral keretezett rátéttel, kevés hímzéssel. Kalotaszeg, 1882. Szőrös juhbőrből szabott, elej- és hátrészből álló, elül vagy oldalt gombolós, mellényszerűen felölthető ruha. Egyéb elnevezései: mellény, bőrlajbi, lábri, puszli, ködmönpuszli, melles, mellrevaló, lélekmelegítő, köce, cucaj, kozsuska.
További hasznos információ a hozzászólásban!Görgess lejjebb!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
307980_419005321495652_774267073_n.jpg
Vőlegény ing, AcsaVőlegény ing

Acsa
Acsa egy község Pest megyében, a Váci kistérségben.
A község a Cserhát-hegység lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest megye és Nógrád megye határán helyezkedik el.

Forrás:Népművészetek Háza Szentendre, Hímzések c. kiadvány
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
163 fájl 14 oldalon 4