Világbiztonság

Nyílt Társaság




Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más. Jelképek elemzése egyedi kép nézetben.
532859_367458586650326_100001585639962_1038902_1278802958_n.jpg
Kalotaszegi vállfűsErdélyK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
532859_367458579983660_389045170_n.jpg
Erdélyi hímzés ErdélyK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
532859_367458569983661_100001585639962_1038900_1436116495_n.jpg
Kalocsai csipkeKalocsai hímzés

A huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni.

A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
532859_367458556650329_460786284_n.jpg
Erdélyi hímzésErdélyi futóK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
532859_367458536650331_1855946770_a.jpg
Kalocsai hímzésA huszadik század első harmadától kezdve igen színessé vált a kalocsai hímzés. A legismertebb, alkalmazott sajátos, helyi elnevezésű színek: tulipiros, lángszín, borszín, libazöld, irigysárga, fecskenyakvörös, vadgalambkék, gálickék, bársonykék.

A kalocsai színes hímzésben jelenleg használatos a hat főszín két árnyalatban, amelyeket így célszerű párosítani:
a bordót a pirossal,
a rózsaszínt saját sötétebb árnyalatával,
a narancssárgát citromsárgával,
a kéket saját sötétebb árnyalatával,
a lilát saját sötétebb árnyalatával és
a zöldet saját sötétebb árnyalatával.
A leveleket középen lehet felezni, s a zöld kétféle árnyalatával hímezni.

A viseletdarabok hímzéseinek színezését meghatározta viselőjük életkora. A legdíszesebb, legélénkebb színezésű az új menyecske ruhája volt. Az idősebb asszonyok öltözete kevésbé díszes, a színek sötétülnek. A kék-lila-zöld színekkel hímzett darabokat szomorúpamukosnak nevezték, s a félgyász jele volt a kalocsai hímzésben.
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
532765_345395942189924_1711947615_n.jpg
Karádi hímzésKarád -Somogy megye

Régen - fehérített kendervászon. Ma - nyersvászon, lenvászon. Fehér hímzéshez színes fehér alapanyagot is lehet használni.

Fonala: Régen - fénytelen fehér pamutfonál. Ma gyöngyfonál.

Színezése: Mindig egy színnel történik. Aranysárga, piros, zöld vagy fehér.

Öltése: Laposöltés, darázsolás, tűre csavart hosszú öltés, lyuk csatoslyuk, (csak pillés munka közepén), szakállaslyuk, szalagöltés, gyengemesterke, huroköltés, rozmaringöltés, subrika, fűrészcsipke

Motívuma: Tölgyfaleveles, szíves-rozmaringos, pillés, zászlós, vízfolyásos-szőlős, kígyós nyolcas szőlős, rózsacakkos, szilvamagos, kerekes, korsós, pacalos, rózsás, bagolyfejes, stb.

Alkalmazása: Régen - férfi ing eleje, kézelője, gallér díszítése. Ma - falvédő, párna, terítő, női blúz.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
524987_370047779724740_655918519_n.jpg
Úri hímzés / Arany-ezüst hímzés A szakirodalomból már tudhatjuk, hogy a magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák, pluviálék voltak. Bár kazuláink között is rengeteg az igazán szép darab, mégis európai színvonalra a 17-18. századi hímzőművészetünk emelkedett, amikor a királyi udvarokból és hímzőműhelyekből e díszítésmód a nemesi, kisnemesi és később a polgári udvarokra is átterjedt.

E korszak hímzőművészetét a 19. századi műszóval úrihímzésnek nevezzük. E hímzések kialakulása a 16. századra esett és - amint a megnevezése is sejteti - úri igényeket elégített ki: az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, a mennyezetes ágyakat takaró szuperlátként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt serleg- és tányértakaróként - tehát úri vagy egyházi funkcióval - használták.

E hímzéseket a 16. században még jórészt csak főúri körökben használták, hiszen a színpompás selyemszálakat, az arany- és ezüstszálakat csak távolról jövő, keleti vagy nyugati kereskedőktől lehetett beszerezni. A hímzésminták is távoli tájakról származtak: Palotay Gertrúd komoly tanulmányában kielemzi azt, hogy a főúri udvarokban külön bulya szolgálókat tartottak, akik a divatos török hímzéseket készítették. De nem csak azok a hímzésminták terjedtek, amelyeket a bulya szolgálók ismertek: a török bégek asszonyaitól is bőségesen igényelték úrasszonyaink a megbecsült török hímzésmintákat.
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
487314_363643243698527_1185364806_n.jpg
Szálánvarrott párna, árapataki „veszett utas” minta alapján készült. A fonott keresztszemnek illetve zsinórvarrásnak is nevezett öltésmód Erdélyben elterjedt; a régi hímzések többnyire piros színűek. A testtől távolodó tűmozgással, balról jobbra készül. K. Andrea9999999999
(2 szavazat)
428685_312148292181356_389910134_n.jpg
Baranyai pávás falvédő Baranyára jellemző sok olyan hímzésváltozat, mely másutt az országban nem lelhető fel. A megyében a magyar hímzőkultúra csaknem minden ága és igen sok stílusa megtalálható. Megjelenik a szűrposztó-féleségeken a vidékre jellemző formában a posztórátét is.
A csipkefélék közül a varrott csipkék, a recefélék, a horgolások, valamint a kötött munkák szerepelnek aleggyakrabban.
De kiemelt hely illeti Baranyát azért is, mert a máshonnan is ismert stílusokon túlmenően hímzéselemei, azok kompozíciós rendje, színezésbeli és technikai megoldásai között számos egészen sajátos akad, mely egyedül erre a tájra jellemző.

A felhasznált alapanyag és készítők szerint különböztetjük meg a vászonhímzéseket, melyeket rendesen len-, kender-, pamutvászonra, gyolcsra, ritkábban valamilyen gyári szövetre varrnak, és a bőr- vagy szűcshímzéseket, melyeket a szűcsök és a szűrszabók bundák, ködmönök bőrére és a szűr posztójára alkalmaztak.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
426414_310784405651078_100001585639962_886217_1070659277_n.jpg
Palóc hímzésLelőhelye: Az Ipolytól a Putnokig terjedő dombvidék. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legtipikusabb hazája. Női viselete a sokszoknyás, (10-15 alsószoknya ) bő ujjú gyolcs ingváll, kendővel piros csizmával.

Anyaga: Vászon, gyolcs vagy tüll, juhbőr, ködmön, bőrmelles (cucaj).

Fonala: pamut, selyem

Színezése: Piros, kék, fehér, a ”klott szakácsán” parasztrózsaszín, piros, sárga, zöld-kék-fehér selyem.

Öltése: Férfiingeknél kezdetben a keresztöltés, majd ezt felváltja a subrika, laposhímzés, lyukhímzés, horgolás, száröltés. Vászonszakácsán piros-kék laposhímzés.

Motívuma: Mintakincsük nem gazdag. Régebbi ingekről, lepedővégekről nézték le az új ingrevaló motívumokat. Mintaneveik azt bizonyítják, hogy kedvelték a hímzést. Virág, csillag, szív mintát alkalmaztak.

Alkalmazása: Régen - férfiingeken, kendőkön, ünnepi abroszokon, dísztörölközőkön, ajándékos kendőn, szakácskán. Hollókőn, Lócon, Rimócon - bőrcucaj, pruszlik, ingváll. Ma - futók, blúzok, asztalterítő.
K. Andrea3333333333
(1 szavazat)
419849_315509668511885_648353872_n.jpg
Erdélyi hímzésTorockói metéltes minta, mesterkével K. Andrea1111111111
(1 szavazat)
419792_309025669160285_499400354_n.jpg
Matyó hímzésA színpompás viseletéről, szabadrajzú hímzéseiről jellegzetes matyó népviselet a 19. században alakult ki, virágkora az 1860-70-es években kezdődött.

Eleinte piros-kék vászonfonállal, később fényes selyemfonállal, többszínű (piros, kék, sárga, zöld, fekete, lila, és ezek más-más árnyalatai) hímzéssel díszítették a fekete klott, vagy fehér vászonból készülő lepedővégeket, a legénying ujját, és a surcnak nevezett női, illetve férfi kötény alját. Később a szűcshímzés színei, motívumai jelentek meg a matyó hímzésművészetben: a kezdetben szabályos cipés-madaras, virágos motívumokat felváltották a formagazdag, pompás színekben tündöklő matyórózsás, nagyrózsás, cserfarózsás és szívrózsás motívumok. Napjainkban a vásznakat, párnákat, terítőket, és a különböző ruhaféléket leginkább rózsával, tulipánnal, csillagokkal, bimbókkal, levelekkel, tulipános levelekkel és bokormintákkal díszítik, de kedvelt minta a macskafark, valamint a kiskakast ábrázoló motívum is.

A matyó hímzés jellegzetessége, hogy a középen lévő nagy rózsákat alul és felül kisebb motívumokkal egészítik ki. Minden színnek megvan a maga jelentése: a sárga a Napot, a fekete a föld erejét, a piros az örömöt, a kék a bánatot, a zöld pedig a gyászt jelenti
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(4 szavazat)
163 fájl 14 oldalon 11