Világbiztonság

Nyílt Társadalom és Társaság


gyujto_magyar_himzes.jpg
Egyedi igényeknek megfelelő hímzések rendelhetők a Maghun Világörökség és Hagyománytól!Egyedi igényeknek megfelelő, kézi hímzéssel díszített viseletek és lakásdíszek magyar hagyományőrzőktől.

Vállaljuk a különböző magyar tájegységekre jellemző hímzések elkészítését. Viseletek, terítők, falvédők, házi áldások, kizárólag magyar hagyományőrzők munkájával, szigorúan kézzel hímezve!

Maghun Világörökség és Hagyomány
1066. Budapest, Teréz körút 8.
Tel.: 06 30 532 1548
Email: info (kukac) maghun.com
Honlap: www.maghun.com

Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más...

A gyűjtés már több mint 160 képet tartamaz!


A gyűjtemény album nézetben a következő címen keresztül érhető el:
http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1421
Arch10101010101010101010
(1 szavazat)
10947620_10203161152297780_1817718295_n-2.jpg
Turai hímzés Aszód vidékét a palócság legdélibb részeként tartja számon a néprajztudomány. A turaiak és a boldogiak viselete-hímzése sok hasonlóságot mutat egymással.
A turai hímzés magában foglalja mindazokat a sajátosságokat, amelyek a magyar népi hímzések legújabb stíluskorszakára jellemzőek.
Egy községen belül tanulmányozható a fehér-hímzés kialakulása, a színes-hímzés virágzó kibontakozása és a befejezés: a népi iparművészeti alkotások, amikor az újra való törekvésben a mai kor követelményeihez alkalmazkodva ismét megjelent a hagyományos jelleg.
Kép forrása: Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége c. könyv 1986.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10686848_630775523699950_8734443046898023811_n.jpg
Palóc madaras minta, subrikávalA palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10478023_630776317033204_8672828537162410424_n.jpg
Palóc hímzés A palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld. A minták gazdagodására hatással volt a környező területek mintáinak megismerése, főleg a kalocsai hímzés, a matyó hímzés és a galga-vidéki hímzés. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10394038_631508473626655_5413012005587814141_n.jpg
Hullámvonalas, holbein kacsokkal díszített virág mintaA keresztöltéses munkák közös jellemzője, hogy a síma keresztöltés mellett javarészt "fonottas" öltéssel képezik a hímzéssorokat, amikor a keresztszem második öltése már átnyúlik a következő keresztszembe. Így a szálak meghosszabbodva egymásba fonódnak. Több esetben csatlakoznak a motívum széléhez holbein-öltéses, azaz oda-vissza vezetett tűzőöltéses kacsok, fellazítva az összképet. A szálánvarrott hímzés legtöbbje piros fonallal készült, de találunk kék, fekete és barna hímzéses munkákat is. A régebbi minták inkább geometrikus formák, a későbbi mintákban azonban már gazdag változatú, hajlékony virágformákat is találunk.

Lelőhely: Nyugat-Dunántúl, Rábaköz
Alkotó: Szalay Ágnes
Használat helye: törölköző, párnavég, lepedőszél, abrosz
Alapanyag: takácsvászon
A Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
10404443_632451606865675_6651852825440094151_n.jpg
Csokros subaminta Technika: Laposöltés, szalagöltés
Lelőhely: Kecskemét

Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10678789_612749222169247_4888663318406133804_n.jpg
1807-ből való lánchímzéses terítő középmintája, a minta eredetileg Székelyszenterzsébeten található.Ez a minta úgy néz ki, mint a tekerőlevél, illetve más néven forgórózsa (swastika).

Jelképi elemzése alapértelmezésben Napszimbólum, de a spirálgalaxisunk 4 fő karját is ábrázolja felülnézetből.Középen látható a végtelenített hurok. Mivel végtelen, a mindenséget és az örök élet körforgását ábrázolja, a négyes osztás pedig a négy alkotó elemet.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10353565_614389682005201_3462003108346589044_n.jpg
Lepedővég koszorús mintával, Bogács, XIX. század elejeBogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
730718_10202503087806579_1759044058_n-2.jpg
Baranyai tulipános blúz
Forrás:Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége, 1986 c. könyv

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10702239_614742638636572_9103541660589908538_n.jpg
Rábaközi lepedővégminta, XIX sz. eleje A rábaközi hímzés jellemző motívumai: korsóból, vázából, kosárból vagy szívből kinövő nagy virágbokrok - mindig szimmetrikus elrendezéssel. Ezek a minták már a XVII. - XVIII. sz.-i úrihímzéseken is szerepeltek, finom fehér patyolatra, batisztra selyem szállal, arannyal vagy ezüsttel varrva. A nép ebből vitte át a maga házivásznára, gyapjúval, pamuttal kivarrva. Így a minták elnagyolódtak ugyan, de megtartották eredeti csokros, indás mivoltukat. Középen az életfa, két oldalán a virágok, állat és madár alakok, alsó szegélye pedig hullámindás.1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10425411_613898452054324_898365087471124174_n.jpg
Ó kalocsai jegykendő A jellemzői között mondható el hogy a virágok sokszor nem ismerhetőek fel azonnal és hogy a szállásokon - megyei települések- kezdték el hímezni őket. Kezdetek kezdetén fehérrel aztán kékkel és pirossal ill. kékkel vagy pirossal az ó kalocsai mintákban csak ezek a színek tekinthetőek autentikusnak .

/ Király Ilus (Kalocsa, 1886. május 5. – 1966. július 28.) a népművészet mestere, kalocsai hímző- és íróasszony, a kalocsai népművészet megújítója.
Az ő tevékenysége nyomán lett olyan a kalocsai hímzés olyan, amilyennek most ismerjük, azaz pompázatosan színes és felismerhető azonosítható virágmintákban tobzódó./

Kép: Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége, 1986
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10626884_601680869942749_147692629882721797_n.jpg
Nyugat-Dunántúli madárkás lepedővég mintája A díszlepedőnek többnyire egyik végéhez hozzátoldott díszítő sáv, általában hímzés, esetleg szőttes vagy rececsipke, amelynek szélét csipke vagy rojt szegi. A lepedőszél ritkábban betét formájában is kerülhetett a lepedő végébe. Hímzett lepedőszél esetén általában magára a lepedőre is hímeztek a lepedőszél felvarrása mentén, a lepedőszélen levő mintával összhangban egy keskenyebb sávot.

A lepedőszélek alkalmazása a magyar parasztság körében igen elterjedt volt, az ettől való eltérés, a teljes díszítménynek magára a lepedőre való hímzése megőrzött régiesség lehet (így pl. Erdélyben).

Hivatásos hímzők, takácsok kezén korán kialakulhatott a külön előállított lepedőszél (párnavég), a recemunka eleve csak így készülhetett.

A 17. századi úri leltárak szerint tartalékban is tároltak „lepedő végibe való varrás”-t. A magyar népi hímzések egyik legkorábbika is lepedőszél, 1677-ből, szálvonásos munkával díszítve.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
161 fájl 14 oldalon 1