Világbiztonság

Nyílt Társadalom és Társaság


427098_315396385189880_335667109_n.jpg
Székely varrottas Udvarhely, Háromszék, Csík és Marosszék szálánvarrott és szabadrajzú munkái. Párnavégeken, lepedőkön és rúdravalókon jelentkezik, testi ruhát nem díszítettek vele.

Kender és pamut-, nem egyszer egészen vékony pamutvászonra varrták őket pamutfonallal, selyemmel csak kivételesen. A hímzőfonal színe piros és kék, ritkábban a kettő együtt. Az öltéstechnika általában szálánvarrott, csupán kevés keresztszem lazítja. Az igen szép számú hímzés között vannak tisztán mértani mintájúak és mértani formájú növényi minták, virágtövek. A hímzések egészét tekintve szembeötlik az aprólékos kidolgozás (kiváltképp a csíki példányokon), a levegős, ritkás rajz, a jól áttekinthető szerkezet. Jól tagolt, bizonyos gazdaságossággal megszabott mezőket hímeznek. Zsúfolásnak nyoma sincs, a székely hímzéseken a varrók a minta tisztaságára, rajzosságára törekedtek. A székely hímzések egyszerűek, de mintakincsük igen változatos. Általában széles középhímet varrtak, amit két oldalról sima vagy szaggatott vonalsor zár le; a szerény peremdísz, melynek formája mindig független a középhímtől, ehhez tapad közvetlenül
2 hozzászólásA Magyar Nyelv8888888888
(6 szavazat)
374136_319586028104249_170221493_n.jpg
Kunhímzés a Nagykunságban készített szabadrajzú és szálánvarrott kisszámú párnavéghímzés elnevezése. Fennmaradt hímzéseinknek feltehetően legkorábbi emlékei. Lenvászonra dolgozták őket finom szőrfonallal. A szálánvarrott darabok mértani mintázatukkal az országos mintakincshez kapcsolódnak, csupán színezésük eltérő (pl. kék–drapp). Egészen sajátosak azonban a szabadrajzú lapos- és hamis laposöltéses munkák. Ezek mintái pontosan kidolgozottak, zártak. Nagyobb részük a középpontot hangsúlyozza, s a tőle két oldalra levő minta egymásnak tükörképe; nagy rozettákból, erősen tagolt tulipánokból és merev, leveles, végükön virágos ágakból megszerkesztett. Ismert a hullámindás és a két vagy több, tövénél legyezőszerűen összefogott virágot középpontba helyező kompozíció is. A középmező rajza egynézetű. Két oldalán erőteljes vonalsorok zárják le, ezekhez csatlakoznak peremdíszként, merev vaskos kis szárakon az egyes virágok, gránátalmák, gyakrabban egyenesen állva, ritkábban kissé megdöntve. A Magyar Nyelv7777777777
(6 szavazat)
398812_369481226448062_100001585639962_1044450_902633008_n.jpg
Úri hímzés A szakirodalomból már tudhatjuk, hogy a magyar hímzőművészet első ránk maradt emlékei a koronázási palást és a miseruhák, pluviálék voltak. Bár kazuláink között is rengeteg az igazán szép darab, mégis európai színvonalra a 17-18. századi hímzőművészetünk emelkedett, amikor a királyi udvarokból és hímzőműhelyekből e díszítésmód a nemesi, kisnemesi és később a polgári udvarokra is átterjedt.

E korszak hímzőművészetét a 19. századi műszóval úrihímzésnek nevezzük. E hímzések kialakulása a 16. századra esett és - amint a megnevezése is sejteti - úri igényeket elégített ki: az udvari élet ceremóniáit emelő díszabroszként, jegykendőként, a mennyezetes ágyakat takaró szuperlátként, díszes lepedőhímként, párnahajként vagy szószéktakaróként, úrasztali terítőként, az úrvacsora osztásakor használt serleg- és tányértakaróként - tehát úri vagy egyházi funkcióval - használták.

E hímzéseket a 16. században még jórészt csak főúri körökben használták, hiszen a színpompás selyemszálakat, az arany- és ezüstszálakat csak távolról jövő, keleti vagy nyugati kereskedőktől lehetett beszerezni. A hímzésminták is távoli tájakról származtak: Palotay Gertrúd komoly tanulmányában kielemzi azt, hogy a főúri udvarokban külön bulya szolgálókat tartottak, akik a divatos török hímzéseket készítették. De nem csak azok a hímzésminták terjedtek, amelyeket a bulya szolgálók ismertek: a török bégek asszonyaitól is bőségesen igényelték úrasszonyaink a megbecsült török hímzésmintákat.
1 hozzászólásA Magyar Nyelv9999999999
(10 szavazat)
417163_309475532448632_100001585639962_882722_223395281_n.jpg
Sárközi hímzés A sárközi hímzés főként a női viselethez kötődött. Öt egymástól teljesen eltérő stílusú hímzés alakult ki. A halottas párnavégek, a főkötők, a bíborvégek, az ingujjak és a kendők öt különböző funkcionális tárgycsoportot képviselnek és mindegyikük díszítőstílusa más és más. A különféle hímzésstílusok a sárközi népviselet különböző ruhadarabjain egymással mégis harmonikus egységet alkottak. Ez jól jellemzi a sárközi népművészeten belül a hímzéskultúra magas színvonalátA Magyar Nyelv7777777777
(6 szavazat)
417623_318713968191455_100001585639962_906203_1844855499_n.jpg
Szűrhímzés Szűrök tömött hímzéseA Magyar Nyelv7777777777
(8 szavazat)
422692_318179668244885_436921647_n.jpg
Hódmezővásárhelyi hímzés A régi tiszántúli hímzések közé tartozó, a névadó város mellett néhány más helység párna-véghímzéseit is jellemző hímzéscsoport. „Szőrös párnavégeknek” is nevezik a hímzőfonálul szolgáló gyapjúszál után.

Hamis laposöltéssel, kisebb számban szálánvarrott öltéssel hímezték kendervászonra. Nagy, gazdag, nemegyszer buja hímzésmezőkkel tűnnek ki. Az árnyalásos varrás fokozza ezt a hatást. Gránátalma, tulipán és szerényebb rozetta motívumait hullámindák közé helyezik el a középmezőben és a peremeken egyaránt. Másik gyakori szerkezeti szkémája a szakaszos elrendezés, amelynél 3 rozetta körül, centrálisan helyezkednek el a stilizált virágmotívumok, tulipánok. Ismert az a mintaszerkezet is, hódmezővásárhelyi hímzés amely egyetlen szerteágazó virágtővel borítja el a középmezőt. Jellemzi a hódmezővásárhelyi hímzéseket, hogy a többi régi tiszántúli hímzéstől eltérően széles peremdíszek rendesen a fődíszítmény, a középmező motívumait ismétlik vagy variálják. Fő színei a sárga-barna, a lila és kék árnyalatai, de van tiszta fekete és sötétbarna hódmezővásárhelyi hímzés is.
A Magyar Nyelv7777777777
(6 szavazat)
418536_313423405387178_2074926661_n.jpg
Buzsáki hímzés (A kép jelképei kattintással szimbólumkapukat nyitnak meg)“Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”
Wass Albert

Négy somogyi falu: Buzsák, Tótszentpál, Varjaskér és Táska lakosságának ingekre, párnavégekre és lepedőre dolgozott varrásai.
Három csoportra oszlik: 1. a fehér, 2. a kék-piros pamuthímzésekre és a 3. színes gyapjúhímzésekre.
1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(4 szavazat)
423341_316019798460872_1010579705_n.jpg
Csengeri hímzés Csenger A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
429777_318179414911577_626004360_n.jpg
Mezőségi hímzés Az erdélyi Mezőség északi felében lakó magyar népcsoportok munkái. Párna- és lepedővégeken, kis és nagy abroszokon és kendők végein találhatók. (Az öltözet darabjai közül a bőrruhák hímzettek.) Kender- és pamutvászonra egyaránt varrták. Hímzőfonaluk a pamut, a szőr, a bolti gyapjúszál és a kendercérna.

Túlnyomóan egy színnel dolgoztak: pirossal, bordóval, feketével, különleges rendeltetésű tárgyakon (amilyen a koporsófedő ruha) sárgával. A kék-piros-fehér, kék-fehér, fekete-fehér ritkább, mint pl. a Maros mentén. A több szín helyett sokféle öltésforma fölhasználásával teszik változatossá a munkákat. Itt is egymás mellett él párhuzamosan a szálszámolás után készült és a szabadrajzú munka.

Az előbbit szálánvarrott öltéssel, keresztöltéses és vagdalásos-laposöltéses technikával valósítják meg; az utóbbinál egyaránt éltek a laposöltéssel, a száröltéssel, a Margit-öltéssel és a láncöltéssorral. A láncöltéssel, esetleg száröltéssel keretezett Margit-öltéssorokat mezőségi öltésnek szokás nevezni.
A Magyar Nyelv7777777777
(3 szavazat)
429859_317521614977357_458477865_n.jpg
Ecseri hímzés EcserA Magyar Nyelv6666666666
(4 szavazat)
431099_318178241578361_1062295936_n.jpg
Veszprémi hímzés LyukhímzésA Magyar Nyelv6666666666
(4 szavazat)
431314_312846668778185_765157815_n.jpg
Rábaközi hímzés Lelőhelye: Rábaköz. A Rába és a Rábca folyó között fekvő terület. Központja Csorna. Hövejen és Kapuváron fehérhímzés készül. A rábaközi hímzés jellegzetessége, a szimmetrikus építkezés. A minták nem csíkban helyezkednek el, bár ilyen is van, hanem a közepén elhelyezett vázából ill. a kosárból nő ki a kisebb nagyobb virág, inda. A motívumok elhelyezése a reneszánsz díszítési mód kompozíciós megoldásaira emlékeztet.( Az úri hímzés hatása a népi hímzésre.) A rábaközi mintákon jól érvényesül a törökös jelleg is. ( A gránátalma, a szegfű és a karélyos levelek megformálásában.)

Anyaga: Régen - vastagszálú házi kendervászon vagy finom lenvászon. Ma - nyers len vagy endervászon, szürkés drapp ripsz, tropikál vagy düsztin.

Fonala: Régen - pamut vagy gyapjú (szőr) Ma - volga, gyapjú vagy gyöngyfonál.

Színezése: piros, kék, fakó rózsaszín, bordó. Ritkán két színt alkalmaz együtt: bordó-fekete, kék- fekete. Gyapjúval való hímzésnél piros, bordó, kék, barna, zöld, sárga együtt is alkalmazható. (Tompa, mély árnyalat szükséges)

Öltése: Lapos vagy boszorkányöltés, kettős nyolcasöltés, soproni egyszerű és kettős kereszt.

Motívuma: Szegfű, gránátalma, állat - főleg madárfigurák, növényi motívumok, karéjos levelek, kacskaringó, tulipán.

Alkalmazása: Régen - lepedővég, rétesabrosz, párnavég. Ma - terítő, párna, függöny, falvédő, könyvborító
A Magyar Nyelv9999999999
(6 szavazat)
159 fájl 14 oldalon 1