Világbiztonság

Nyílt Társadalom és Társaság


10686848_630775523699950_8734443046898023811_n.jpg
Palóc madaras minta, subrikávalA palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10478023_630776317033204_8672828537162410424_n.jpg
Palóc hímzés A palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld. A minták gazdagodására hatással volt a környező területek mintáinak megismerése, főleg a kalocsai hímzés, a matyó hímzés és a galga-vidéki hímzés. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10394038_631508473626655_5413012005587814141_n.jpg
Hullámvonalas, holbein kacsokkal díszített virág mintaA keresztöltéses munkák közös jellemzője, hogy a síma keresztöltés mellett javarészt "fonottas" öltéssel képezik a hímzéssorokat, amikor a keresztszem második öltése már átnyúlik a következő keresztszembe. Így a szálak meghosszabbodva egymásba fonódnak. Több esetben csatlakoznak a motívum széléhez holbein-öltéses, azaz oda-vissza vezetett tűzőöltéses kacsok, fellazítva az összképet. A szálánvarrott hímzés legtöbbje piros fonallal készült, de találunk kék, fekete és barna hímzéses munkákat is. A régebbi minták inkább geometrikus formák, a későbbi mintákban azonban már gazdag változatú, hajlékony virágformákat is találunk.

Lelőhely: Nyugat-Dunántúl, Rábaköz
Alkotó: Szalay Ágnes
Használat helye: törölköző, párnavég, lepedőszél, abrosz
Alapanyag: takácsvászon
A Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
10404443_632451606865675_6651852825440094151_n.jpg
Csokros subaminta Technika: Laposöltés, szalagöltés
Lelőhely: Kecskemét

Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10678789_612749222169247_4888663318406133804_n.jpg
1807-ből való lánchímzéses terítő középmintája, a minta eredetileg Székelyszenterzsébeten található.Ez a minta úgy néz ki, mint a tekerőlevél, illetve más néven forgórózsa (swastika).

Jelképi elemzése alapértelmezésben Napszimbólum, de a spirálgalaxisunk 4 fő karját is ábrázolja felülnézetből.Középen látható a végtelenített hurok. Mivel végtelen, a mindenséget és az örök élet körforgását ábrázolja, a négyes osztás pedig a négy alkotó elemet.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10353565_614389682005201_3462003108346589044_n.jpg
Lepedővég koszorús mintával, Bogács, XIX. század elejeBogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
730718_10202503087806579_1759044058_n-2.jpg
Baranyai tulipános blúz
Forrás:Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége, 1986 c. könyv

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10702239_614742638636572_9103541660589908538_n.jpg
Rábaközi lepedővégminta, XIX sz. eleje A rábaközi hímzés jellemző motívumai: korsóból, vázából, kosárból vagy szívből kinövő nagy virágbokrok - mindig szimmetrikus elrendezéssel. Ezek a minták már a XVII. - XVIII. sz.-i úrihímzéseken is szerepeltek, finom fehér patyolatra, batisztra selyem szállal, arannyal vagy ezüsttel varrva. A nép ebből vitte át a maga házivásznára, gyapjúval, pamuttal kivarrva. Így a minták elnagyolódtak ugyan, de megtartották eredeti csokros, indás mivoltukat. Középen az életfa, két oldalán a virágok, állat és madár alakok, alsó szegélye pedig hullámindás.1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10425411_613898452054324_898365087471124174_n.jpg
Ó kalocsai jegykendő A jellemzői között mondható el hogy a virágok sokszor nem ismerhetőek fel azonnal és hogy a szállásokon - megyei települések- kezdték el hímezni őket. Kezdetek kezdetén fehérrel aztán kékkel és pirossal ill. kékkel vagy pirossal az ó kalocsai mintákban csak ezek a színek tekinthetőek autentikusnak .

/ Király Ilus (Kalocsa, 1886. május 5. – 1966. július 28.) a népművészet mestere, kalocsai hímző- és íróasszony, a kalocsai népművészet megújítója.
Az ő tevékenysége nyomán lett olyan a kalocsai hímzés olyan, amilyennek most ismerjük, azaz pompázatosan színes és felismerhető azonosítható virágmintákban tobzódó./

Kép: Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége, 1986
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10626884_601680869942749_147692629882721797_n.jpg
Nyugat-Dunántúli madárkás lepedővég mintája A díszlepedőnek többnyire egyik végéhez hozzátoldott díszítő sáv, általában hímzés, esetleg szőttes vagy rececsipke, amelynek szélét csipke vagy rojt szegi. A lepedőszél ritkábban betét formájában is kerülhetett a lepedő végébe. Hímzett lepedőszél esetén általában magára a lepedőre is hímeztek a lepedőszél felvarrása mentén, a lepedőszélen levő mintával összhangban egy keskenyebb sávot.

A lepedőszélek alkalmazása a magyar parasztság körében igen elterjedt volt, az ettől való eltérés, a teljes díszítménynek magára a lepedőre való hímzése megőrzött régiesség lehet (így pl. Erdélyben).

Hivatásos hímzők, takácsok kezén korán kialakulhatott a külön előállított lepedőszél (párnavég), a recemunka eleve csak így készülhetett.

A 17. századi úri leltárak szerint tartalékban is tároltak „lepedő végibe való varrás”-t. A magyar népi hímzések egyik legkorábbika is lepedőszél, 1677-ből, szálvonásos munkával díszítve.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
396.jpg
Zászlós bárányA dunántúli szabadrajzú fehérhímzés kitűnik gazdag öltéseivel. A lepedőszéleket gazdag vertcsipkével díszítették. Motívumai: díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű, rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár.Az egyes szakaszokat 3-4 cm távolságban helyezik el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből,szívből kiinduló , többnyire öt főág, végén nagyobb motívum. Alul hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor zárja, vagy margit öltéses sor. Alatta a minta nem tükröződik. A bárány motívum az olaszkorsó mellett jobbról és balról helyezkedik el.Tovább a hozzászólásokhoz!1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
365.jpg
Madár Néprajzi leírás: Lepedővégeken, abroszokon és párnavégeken jelentek meg ezek a szabadrajzú, gyapjú hímzésminták a Nyugat Dunántúlon, eredetileg vastag, házi kender és lenvásznon.

A felhasznált gyapjúfonal színei: nyers, bordó (meggyvörös, bordó, rozsdabarna), sötét acélkék, sáfrány (okker), dohánybarna, sötétbarna, sötét olajzöld. Tompa, mély árnyalatokban. Fűszerszínek: mályva, levendulakék.

Motívumai: díszes korsó, cserép, szív, gránátalma, tulipán, szegfű (török hatás), rózsa, a szárakon tarélyos levelek, kacskaringók, indák, gyakori az erősen stilizált madár.

Szerkesztés: Egyes mintaegységek ritmikusan, 3-4 cm távolságban helyezkednek el. Középen díszes korsóból, esetleg cserépből, szívből kiinduló , páratlan számú főág, végén nagyobb motívum alkotja az egyes egységeket. 1 kazetta 7 virágból áll. Középen 1 felnyúló, két oldalon szimmetrikusan elhelyezkedő virágelemek és térkitöltő minták. Alatta két lezáróvonal között hullámvonalon elhelyezkedő motívumsor, majd alatta a korsós ill. egyéb minta.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
159 fájl 14 oldalon 1