Világbiztonság

Nyílt Társaság




Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más. Jelképek elemzése egyedi kép nézetben.
Kekfesto_jpg.jpg
Kékfestő ruhaKékfestő is the traditional Hungarian textile art of blue-dyeing. Using a wax-resist process similar to batik, white cotton or linen fabric is block-printed with molten wax to form the pattern. The fabric is then dyed blue. When the wax is removed, the areas protected by wax reveal the pattern in white on a blue background. This endangered art is still practiced today using centuries old equipment and techniques.A Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
gyujto_magyar_himzes.jpg
Egyedi igényeknek megfelelő hímzések rendelhetők a Maghun Világörökség és Hagyománytól!Egyedi igényeknek megfelelő, kézi hímzéssel díszített viseletek és lakásdíszek magyar hagyományőrzőktől.

Vállaljuk a különböző magyar tájegységekre jellemző hímzések elkészítését. Viseletek, terítők, falvédők, házi áldások, kizárólag magyar hagyományőrzők munkájával, szigorúan kézzel hímezve!

MAGHUN Világörökség és Hagyomány - Webáruház

maghun.com!

Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más...

A gyűjtés már több mint 160 képet tartamaz!


A gyűjtemény album nézetben a következő címen keresztül érhető el:
http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1421
Arch10101010101010101010
(1 szavazat)
10947620_10203161152297780_1817718295_n-2.jpg
Turai hímzés Aszód vidékét a palócság legdélibb részeként tartja számon a néprajztudomány. A turaiak és a boldogiak viselete-hímzése sok hasonlóságot mutat egymással.
A turai hímzés magában foglalja mindazokat a sajátosságokat, amelyek a magyar népi hímzések legújabb stíluskorszakára jellemzőek.
Egy községen belül tanulmányozható a fehér-hímzés kialakulása, a színes-hímzés virágzó kibontakozása és a befejezés: a népi iparművészeti alkotások, amikor az újra való törekvésben a mai kor követelményeihez alkalmazkodva ismét megjelent a hagyományos jelleg.
Kép forrása: Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége c. könyv 1986.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
sujtas1.jpg
A népművészetbe kódolt ősi tudományA katonai hagyományőrzésből is jól ismert végtelen csomók egy tanítási rendszerbe vezetnek. A hagyomány szerint az Őselemek jelennek meg bennük. Érdekes, hogy a legmodernebb tudomány is ilyen formákkal írja le az anyag illetve a téridő szerkezetét.

Az anyag alapszerkezete és a sujtás jelképrendszer találkozása.

Ide kapcsolódnak a szabályos testek átalakulásainak "térképei", azok 2-dimenziós megjelenítései több nézőpontban.

A magyar hagyományban a vitézcsomók (katonai hagyományőrzés, huszárok viseleteinek díszítőmotívumai), sujtások és végtelen csomók.
A hagyomány szerint ezek az őselemek megjelenítései. Ez igaz, de hogy mennyire, azt a részecskegyorsítók modellezései alapján elámulva láthatjuk.
1 hozzászólásArch8888888888
(9 szavazat)
10686848_630775523699950_8734443046898023811_n.jpg
Palóc madaras minta, subrikávalA palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10478023_630776317033204_8672828537162410424_n.jpg
Palóc hímzés A palóc hímzés az Ipolytól Putnokig terjedő dombvidéken jellemző. Nagyszécsény és Salgótarján volt a legjellemzőbb képviselője.
A palóc hímzést egyszerű motívumvilág jellemezte, a kezdeti egyedüli fehér színt később felváltotta pár alapszín használata. A motívumok létrehozása főleg szálszámolással készült, később az ügyesebb asszonyok drukkolták (szabad kézzel átrajzolták), majd üttetett mintákat alkalmaztak.
Motívumait a stilizált minták jellemzik, egyes tájvidékeken a mértani mintákat, máshol a virágmintákat részesítették előnyben, helyenként állat- és madárminta is fölbukkan. A központi virágelemeket (szegfű, rózsa, gyöngyvirág) bimbók, levelek, kacsok, kalászok gazdagítják. Színei alapvetően a piros főszín és a kék mint kiegészítőszín, később megjelent a rózsaszín és a zöld. A minták gazdagodására hatással volt a környező területek mintáinak megismerése, főleg a kalocsai hímzés, a matyó hímzés és a galga-vidéki hímzés. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10394038_631508473626655_5413012005587814141_n.jpg
Hullámvonalas, holbein kacsokkal díszített virág mintaA keresztöltéses munkák közös jellemzője, hogy a síma keresztöltés mellett javarészt "fonottas" öltéssel képezik a hímzéssorokat, amikor a keresztszem második öltése már átnyúlik a következő keresztszembe. Így a szálak meghosszabbodva egymásba fonódnak. Több esetben csatlakoznak a motívum széléhez holbein-öltéses, azaz oda-vissza vezetett tűzőöltéses kacsok, fellazítva az összképet. A szálánvarrott hímzés legtöbbje piros fonallal készült, de találunk kék, fekete és barna hímzéses munkákat is. A régebbi minták inkább geometrikus formák, a későbbi mintákban azonban már gazdag változatú, hajlékony virágformákat is találunk.

Lelőhely: Nyugat-Dunántúl, Rábaköz
Alkotó: Szalay Ágnes
Használat helye: törölköző, párnavég, lepedőszél, abrosz
Alapanyag: takácsvászon
A Magyar Nyelv0000000000
(0 szavazat)
10404443_632451606865675_6651852825440094151_n.jpg
Csokros subaminta Technika: Laposöltés, szalagöltés
Lelőhely: Kecskemét

Az irhás subánál a bőrök összevarrása egyúttal a suba díszítésére is szolgál. Két oldalán van egy-egy tányér, itt a kivarrás szőrös bőrön történik. A tányér alsó, rendes darabból összetoldott részének eltakarására szolgál a körösztirha, a tányér felső összevarrásának eltakarására szolgál a vállkarika. A kisfiók belső szélének varrását szálirhák takarják, ezek a subabőrök összevarrását is fedik. A kisfiók félkör alakú oldalait rozmaringnak nevezett kivarrással takarják el. A tányért rendesen egy fölfelé álló levélcsoport díszíti, melynek felső részén több rózsaszínű rózsa vagy tulipán helyezkedik el. Hasonlóképp mindkét oldalán váltakozva rózsák és tulipánok nyúlnak ki, melyek ibolyákban vagy kisebb szemes rózsákban végződnek, az egészet pedig sasköröm vagy pöttyös díszítés veszi körül. Az egyes virágok végződésénél és a tányér alsó részénél sujtásos díszítés található.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10678789_612749222169247_4888663318406133804_n.jpg
1807-ből való lánchímzéses terítő középmintája, a minta eredetileg Székelyszenterzsébeten található.Ez a minta úgy néz ki, mint a tekerőlevél, illetve más néven forgórózsa (swastika).

Jelképi elemzése alapértelmezésben Napszimbólum, de a spirálgalaxisunk 4 fő karját is ábrázolja felülnézetből.Középen látható a végtelenített hurok. Mivel végtelen, a mindenséget és az örök élet körforgását ábrázolja, a négyes osztás pedig a négy alkotó elemet.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(2 szavazat)
10353565_614389682005201_3462003108346589044_n.jpg
Lepedővég koszorús mintával, Bogács, XIX. század elejeBogács fürdőhelyéről ismert község Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén, a Mezőkövesdi járásban. Miskolctól 30 kilométerre délnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre, Mezőkövesdtől 11 km-re északra található.
A terület az őskor óta lakott, a 19. században újkőkori kőszerszámokat találtak itt. A települést 1248-ban említik először, Bogachi néven. A lakosság főként szőlőtermesztéssel foglalkozott. 1323-ban az egri káptalanhoz került. A török időkben elpusztult, és csak a 18. században népesült be újra.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
730718_10202503087806579_1759044058_n-2.jpg
Baranyai tulipános blúz
Forrás:Lengyel Györgyi: Nagyanyáink öröksége, 1986 c. könyv

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs.
A Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
10702239_614742638636572_9103541660589908538_n.jpg
Rábaközi lepedővégminta, XIX sz. eleje A rábaközi hímzés jellemző motívumai: korsóból, vázából, kosárból vagy szívből kinövő nagy virágbokrok - mindig szimmetrikus elrendezéssel. Ezek a minták már a XVII. - XVIII. sz.-i úrihímzéseken is szerepeltek, finom fehér patyolatra, batisztra selyem szállal, arannyal vagy ezüsttel varrva. A nép ebből vitte át a maga házivásznára, gyapjúval, pamuttal kivarrva. Így a minták elnagyolódtak ugyan, de megtartották eredeti csokros, indás mivoltukat. Középen az életfa, két oldalán a virágok, állat és madár alakok, alsó szegélye pedig hullámindás.1 hozzászólásA Magyar Nyelv10101010101010101010
(1 szavazat)
163 fájl 14 oldalon 1