Világbiztonság

Nyílt Társaság




Eleink hagyománya-mindennapok. Használati eszközök, bútorok, díszítő elemek és ezek leírásai.
Turul.jpg
A turulmadár nyomán… / A turul név
Amennyire sok vitát váltott ki, hogy milyen fajta madár is lehetett a magyar uralkodó nemzetség mondai ősapja, a turul, olyannyira régóta van egyetértés a nyelvészek között a szó eredetét illetően. Eszerint e madárnév a régi török nyelvekből származik, s valamilyen sashoz, héjához vagy sólyomhoz hasonló, ragadozó szárnyast jelent. Ezek szerint a „turul" szó török eredetű (togrul, turgul = vadászsólyom, illetve „kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár" jelentéssel).

Egy másik megközelítés szerint a turul név meghatározásához vissza kell nyúlnunk szumír (MAH-GAR) őseink hitvilágához. A sólyom volt őseink lélekhordozó madara, melynek szakrális magasságokba gondolt változata a Tur-Ul madár. A kutatók szerint ez a sumér ékiratok megfejtéséből az ő nyelvükön: a „kisebbik fény"-t, vagy a fény fiát jelenti.
Olvasd tovább a hozzászólásoknál!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
10730249_629413963836106_6197661187652762531_n.jpg
Kékfestő ruha (Pápa)A kékfestés több mint ötszáz éves múltra tekint vissza.

Indiából Nyugat-Európán át került hazánkba. Nehéz kézműves mesterség, amelynek tudománya apáról fiúra száll. Ez és az erős fizikai munka az oka, hogy készítőinek száma folyamatosan csökken.
A magyarországi kékfestő műhelyek száma már csak hat, de egész Európában is csak húsz működik.

A kékfestés alapja, az indigós hidegfestés földbe süllyesztett festőkádakban történik, a XIX.század első felétől pedig az indathrén, melegfestést is alkalmazzák.

Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
gyertyaszentelo-nagyboldogasszony.jpg
Február 2- Gyertyaszentelő Boldogasszony napja
Boldogasszony napja jeles nap volt őseink életében, hiszen ez az egy nap volt kerek egy esztendőben, amikor kialhatott a tűzhelyben a tűz.

Ilyenkor kitisztították a tűzhelyet és a házat s ezt követően családostul a szent ligetekbe, berkekbe, fényes szegletekbe szertartásokra mentek az emberek, ahol táltosok megszentelték megtisztították előbb a tüzet, ehhez hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt majd a szertartás további részében megemlékezve Tűz és Nap hitű dicső őseinkre, az emberek kezükben gyertyát tartva kérték Tűzszentelő Boldogasszonyt otthonaikba vihessenek az ő tiszta dicső és mindent átható fényéből , hogy egész esztendőben segítséget s erőt adjon, s szükségkor utat mutasson.

Ilyenkor a táltosok hétféle fából szertüzet gyújtottak s miközben hívták a Tűzszentelő Boldogasszonyt s őseinkre emlékeztek dicső ősökről regéltek s a tűz fontosságáról tanították a népet s a tűz tiszteletére a gyermekeket.
Folytatás a hozzászólásban…
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
11902497_770188626425305_5586740130718893853_n.jpg
Kazah jurtaA kazah jurta formájában és berendezésében nem tér el a nomád sátor általánosan ismert típusától. A téli szállások létesítése csak a XVIII-XIX. században vált általánossá, addig télen is a jurtában húzták meg magukat. A téli szállás építőanyagának megválasztása a helyi körülményektől függött; alapul föld, agyag, kő szolgált. Ezekhez a téli szállásokhoz az állatok részére elkerített karámrész csatlakozott.
A jurtában középen állt a tűzhely, s egész nap égett a tűz.A tűz körül vacsorázott a család. Égetett agyagból készült a bogrács, jó sok vöröshagymán pirult az apró darabokra vágott hús, készült az étek. A búzalisztet vízzel dagasztották, cipó formájúra gyúrták, és parázstűzön sütötték meg.
K. Andrea0000000000
(0 szavazat)
11875080_770183773092457_2277279521323779767_o.jpg
Jurta felépítéseK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
11921665_770184229759078_2109724764853784902_n.jpg
Jurta elrendezéseK. Andrea0000000000
(0 szavazat)
11892132_770184789759022_7183778889031835413_n.jpg
Ősi szálláshelyünk, a jurtaA jurta a turáni népek, többek között a magyarok ősi szálláshelye.A kör alakban felállított rácsos szerkezethez, keregéhez illeszkednek a tetőlécek, amelyek középen a karikát, tündököt tartják. Ezt a vázat ponyvával fedik kihagyva a tündököt, amire külön fedőt készítenek. Így a jurtát nagyon jól lehet szellőztetni, illetve amíg nem voltak kémények, a füst is el tudott távozni.
Alsó világ
Az alsó világot a kerege és az ajtó alkotják. A kerege egy bőrszögekkel rögzített apácarács, ami szállításkor összecsukható, a jurta felállításakor pedig egy fallá húzható szét. A harmonikaszerűen kinyíló részeket kötelekkel erősítjük egymáshoz.
A cikk folytatódik a hozzászólásnál! Görgess lejjebb!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
taltos_jpeg.jpg
Táltos világA festmény Dávid Júlia munkája.
A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, a magyar ősvallás főpapja. Tevékenységük egyesítette a papi, orvosi, lélekgyógyász, szertartásvezető, bírói és jós szerepet.

A legtöbb ismeretünk a táltosról Ipolyi Arnold római katolikus paptól származik, aki összegyűjtötte a népi hiedelmeket Magyar mitológia (1854) c. könyvében. Ezek szerint a táltos már a magzati korban közvetlen kapcsolatban van a Jóistennel, itt kapja meg azt a „többletet”, ami születéskor fizikailag a többlet fogat vagy többlet ujjat jelent (vagy bármilyen többlet csontot). Sorsát az Isten eleve elrendelte, valamilyen célja van az életben, ez általában vagy a világ vagy a nemzet megmentése, fizikai vagy lelki értelemben. Táltos lehetett férfi vagy nő is, bárki, hiszen nem az emberek választották vagy oktatták, hanem úgy született. Tovább a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
1435593647.jpg
Aratókoszorúk, MatyóföldAz új kenyér ünnepe gazdag mezőgazdasági hagyománykört idéz fel. Az aratóünnep az egész magyar nyelvterületen ismeretes, látványos közösségi jellegű szokás volt, amely a középkorig nyúlik vissza.

Különböző változatai ismeretesek, főbb mozzanataiban azonban országosan megegyezik: az aratás befejezése után a részesaratók búzakalászból, mezei virágból csigaszerű, korona vagy koszorú alakú aratókoszorút (ritkábban búzababát) kötöttek, és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.

Az aratókoszorút kézben, rúdon vagy fejre helyezve vitték, a koszorút vagy vivőjét bőségvarázsló, esővarázsló célból bőségesen megöntözték, lelocsolták. A gazda megköszönte az aratókoszorút, majd áldomást ittak, gyakran étellel is megvendégelték az aratókat, a vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. Az aratókoszorút általában az első házban (a tisztaszobában) a mestergerendára akasztották. Vetéskor a szemeket kimorzsolták belőle és összekeverték a vetőmaggal, hogy biztosítsák a következő évi termést.
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
11866396_766577873453047_1657227599166484249_n.jpg
Pereckulacs Csákvárról 19.sz.A kulacs ólommázas cserépedény. Igen változatos formájú borosedény. Egyik változata lapos, korong alakú: tulajdonképpen két tál összeragasztása révén nyert forma. Lapja lehet lapos, domborodó vagy homorú. Keskeny oldala lapított, fülekkel ellátott, amelyekbe szíjat lehet fűzni. Szája kicsi, kerek, gyakran kupakkal ellátott. Hasonló formát ismerünk a magyarországi avar ásatási anyagból.

Másik ismert változata a pereckulacs, - a képen, Csákvárról, melynek érdekessége az élet magja ábrázolás- amely körré formált tömlő. Oldalt szintén füllel ellátott. A közepén rozettával áttört kulacs a pereckulacs egy változata.
K. Andrea10101010101010101010
(2 szavazat)
3-320t.jpg
Mezőcsáti kerámiatál A fennmaradt tálak és korsók között sok a madaras-virágos díszű; más csoportjuk az ún. lakodalmas tál és lakodalmas tányér stilizált kés-villa-kanál motívummal; jellegzetesek a csipkés levélformára vágott, papírmintával díszített tányérok. Általában növényi díszítőelemek (növényi ornamentika) jellemzik a mezőcsáti tálakat és tányérokat. Leggyakrabban alkalmazott növényi díszítőelem a hat- és több karéjos virág, a tulipán; a fürtös virág; indák, kacsok, levelek és a csillag. Az edények díszítésének technikája az írókázás, a karcolt díszítés, ill. a sgraffiato.

Több információért görgess a hozzászólásokhoz!
1 hozzászólásK. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
okra_altpic_1.jpg
Okra,bámia, gombóAz okra (latinul: Abelmoschus esculentus) gyümölcsét (bámia, gombó) népi gyógyászatban bél-, emésztőszervi megbetegedések ellen használják.

Erősítő, roboráló szer, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, vesetisztító hatása van.

Alkalmazzák bélhurut, vérhas, nehézvizelés, égető vizelés és kankó (gonorrhea) kezelések esetén is.

Magas a fehérje és pektin tartalma, és klorofillt is sokat tartalmaz. Sok K-vitamint tartalmaz, továbbá magnéziumban és kalciumban is gazdag, B1, B2, B3, C vitaminok is találhatók benne.

Magját pörkölve kávépótlóként is ismerik, íze jobb a cikória pótkávéénál. A hüvelyek tartalmaznak carotint, folsavat, thiamint, iboflavint, nikotinamidot (B3-vitamin), C-vitamin, sóskavavat és a esszenciális aminosavakat (a fehérjék építőkövei).
K. Andrea10101010101010101010
(1 szavazat)
119 fájl 10 oldalon 1