|
|
Kihaltak-e a Mohikánok?James F. Cooper regénye Az utolsó mohikán címet viseli. A könyvcímből fogalom lett, nemcsak népeknek, szakmáknak is vannak a szólásmondás szerint utolsó mohikánjaik. Pedig a mohikánok szerencsére nem haltak ki, mint annyi más észak-amerikai indián népcsoport.
A törzs vagy “nemzet” nevének jelentése egyébként “farkas”. 1930-ban 813 mohikánt számláltak össze az Egyesült Államokban. Számuk azóta örvendetesen gyarapodott: ma több, mint 3000-en vannak.
Egyébként az algonkin nyelvcsalád tagjai, és a világ minden kincséért ne tévesszük össze őket a mohawk néven ismert, hajdan erős és harcias néppel, amely az irokéz törzsszövetség tagjaként eljutott a katonai demokrácia fokára. A mohawkok a Nagy-tavak vidékén éltek, a mohikánok a Hudson mentén, a mai New York államban.
Tóthné Brigitta
(0 szavazat)
|
|
Ülő BikaTalán a leghíresebb indián, aki a valóságban is élt: Ülő Bika, sziú törzsfőnök.
Még a fehérek közül is sokan tisztelték, pedig kérlelhetetlenül kiállt a népe mellett. Egyszer azt mondta, hogy: "A fehér ember ért a dolgok elkészítéséhez, de nem ért az elosztásukhoz." Tóthné Brigitta
(0 szavazat)
|
|
Indián dobA népi hangszerek világa a hasonlóság és a hallatlan változatosság jegyeit egyaránt magán hordozza. A hangképzés fizikai törvényei, melyek a világon mindenütt azonosak, ugyanazon hangszercsaládok, hangszertípusok létrejöttét eredményezték a Föld egymástól igen távol eső zugaiban. A dobok, csörgők, sípok, furulyák mellett a vonós és pengetős húros hangszerek is igen sok közös vonást mutatnak.
Ezt az azonosságot és másságot járja körül a Néprajzi Múzeum és a Herman Ottó Múzeum
Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
Azil-i kavicsok Pireneusok, / 20-10 000 éves barlanglelet /
18 székely jel párhuzamával
Tóthné Brigitta
(0 szavazat)
|
|
Indián agyag edény díszítéseA „Jóma földje” felirat prekolumbián edényen; indián agyagmodell „Jóma” ligatúrája, „Jóma” ligatúra az alucsajdengi (Kína) hun koronáról; „Jóma földje” szöveg egy csángó-magyar hímestojáson; a székely „j” (jó), „m” (magas) és „f” (Föld) jelek párhuzamai; a „Jóma” istennév magyar szavakból alkotott elolvasható összetétel; a párhuzamok arra utalnak, hogy az indiánok a székely írás elődjét vitték magukkal Szibériából Amerikába valamikor a kőkorban (40-12 ezer évvel ezelőtt)
Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
Szárnyas kígyók Mississippi menti indián ábrázolásonA legismertebbek a mexikói tollaskígyók, de nem merül ki ebben a típusban Amerika sárkányvilága.
Észak-Amerika indián legendáiból:
Gaasyendietha egy seneca indián hitvilágban lévő sárkány, folyókban és tavakban él, képes tüzet okádni, s ráadásnak tűzcsóván közlekedni az égben. Valószínűleg meteorok láttán, esetleg földet érő meteoritok okozta tüzek kapcsán keletkezhetett mítosz.
Tóthné Brigitta
(0 szavazat)
|
|
Indián agyagedényDr.Simon Péter Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön
A fehérbőrű és az indián tudósok abban teljesen egy véleményen vannak, hogy az északi és déli részből álló, de a Panama csatorna elkészültéig gyalogosan is átjárható Amerika bizonyos területein (mint például a Maya-föld Mexikóban vagy az Inka-föld Peruban és Ecuadorban) minden általunk ismert ősi - mezopotámiai, egyiptomi, kínai, zsidó, görög és egyéb - kultúrák előtt ezer évekkel már más magas kultúrájú népek éltek.
Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
Indián tipi / hagyományos kerek sátor/Nagyon hasonló alakú és szerkezetű az obi-ugorok által használt erdei lakóhely is, amelyet körben egymásnak támasztott hosszú fatörzsekből alakítanak ki
Tóthné Brigitta
(2 szavazat)
|
|
jurta / központi tartóoszlop nélkül /A sámánszertartások céljára használt régebbi típusú sátrak rendelkeznek egy központi tartóoszloppal is, amelyen a szertartás során a sámán képletesen felmászik az égbe; ez a központi tartóoszlop az ősvallási szimbolikában az égboltot alátámasztó Tejúttal, az égigérő fával és Istennel azonos.
Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
Kirgiz jurta szellőzőnyílásaKirgiz jurta szellőzőnyílásának alakja nem véletlenül emlékeztet a székely írás "f" (Föld) jelére; a sátor és az épület az antik hagyományban a világot jelképezte; ezért festenek a templomok mennyezetére általában égi jelenetet és csillagokat
Tóthné Brigitta
(0 szavazat)
|
|
LótakaróAz 1754 és 1763 között zajló „francia és indián” háború idején már a síksági (Plains) indiánok számítottak a világ legjobb lovasainak. Az indiánok megtanulták szent állatként tisztelni a lovat. Hátaslóként és igavonóként egyaránt használták. Nyereg nélkül ülték meg az állatot, hátáról nyíllal és puskával egyaránt rendkívüli pontossággal tudtak lőni, bármilyen irányban, vágta közben. Ha lovuk kimúlt, ugyanolyan gyászszertartással búcsúztak tőle, mint amilyennel a saját halottaikat tisztelték meg. Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
Lovas-nyeregGyönggyel hímzett lovas-nyereg az amerikai indián múzeumból. A nyereg 1895-ben készült. Az indiánok múzeuma egy gyönyörű, restaurált régi házban van.Tóthné Brigitta
(1 szavazat)
|
|
|
|
Kezdőlap
Kapcsolat
Regisztráció
Bejelentkezés
Albumlista
Legújabb feltöltések
Legutolsó hozzászólás
Legtöbbet nézett
Legjobb helyezett
Kedvenceim
Dátum szerint
Keresés