Világbiztonság

Nyílt Társaság

A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!
Eleink hagyománya-mindennapok


11892132_770184789759022_7183778889031835413_n.jpg

Eleink hagyománya-mindennapok. Használati eszközök, bútorok, díszítő elemek és ezek leírásai.

107 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2016. Április 21., 12 kapcsolt kép, 119 fájl összesen
Az albumot ennyiszer nézték meg: 1882

Paleoasztronautika/ Titkolt régészet


538837_368707306525454_806163130_n.jpg

Paleoasztronautika: Az ún. paleoasztronautika képviselői szerint földönkívüli lények már nagyon rég látogatják a bolygónkat, és a szent iratokban (Biblia, Védák, Rámájana, Mahábhárata, a maják szent könyve a Popol Vuh, Korán stb.) isten(ek) földreszállásáról szóló történetek valójában ufólátogatásokat írnak le. Az elmélet legismertebb terjesztői az amerikai Zecharia Sitchin és a svájci Erich von Däniken. Az utóbbi 26 könyvet írt a témáról (amelyeket 32 nyelvre fordítottak le eddig), és számos tv-műsorban és filmben szerepelt. 2002-ben kiadott könyvének a címe magáért beszél: „Az istenek űrhajósok voltak”.

75 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2014. November 17.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 3227

Yonaguni monument


400351_283804981682354_100001585639962_821566_1406100390_n.jpg

1986-ban találta meg a „romokat” egy könnyűbúvár, Kiharo Aratake Japán, azon belül is egy Yonaguni nevű sziget partjaitól nem messze (valójában Taiwan partjaihoz közelebb) majdnem kb. 90 láb (nagyjából 25 méter) mélységben. 1990-ben Maasaki Kimura a Ryukyu Egyetem geológiaprofesszora kezdett hozzá a kutatásokhoz, ami majdnem 8 évig tartott. Az épületek a kormeghatározás alapján hozzávetőlegesen 8-10.000 évesek, így a felfedezés ámulatba ejtette a régészek, történészek, geológusok nagy részét. Többségük azonban különösebb vizsgálatok elvégzése nélkül arra következtetett, hogy a sokszor „piramisként” azonosított kőképződmény a tenger erodálta lépcsősre az évmilliók során. Habár túlságosan szabályosak és rendkívül hasonló a lépcsők mérete, nem is beszélve az építmény további részein található, egyértelműen emberkéz alkotta sajátosságokról.

9 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Május 30.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 308

Magyar hímzések gyűjteménye


bereg.jpg

Több mint 160 képes leírás 14 oldalon: Turai; Palóc; Baranyai; Székely varrottas; Kunhímzés; Úri hímzés; Sárközi hímzés; Szűrhímzés; Hódmezővásárhelyi hímzés; Buzsáki hímzés; Csengeri hímzés; Mezőségi hímzés; Ecseri hímzés; Veszprémi hímzés; Rábaközi hímzés; Torockói hímzés; Hetési hímzés és még sok más. Jelképek elemzése egyedi kép nézetben. Az öltéstechnikák és elnevezéseik is fontos információt hordoznak, összekötnek bennünket más kultúrákkal!

161 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2016. Február 11., 2 kapcsolt kép, 163 fájl összesen
Az albumot ennyiszer nézték meg: 21383

Magyar várak és várkastélyok


kemeny_062264e817a3.jpg

Magyar várak és várkastélyok bemutatása, leírása, történetük ismertetése.

92 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2014. Január 14.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 2419

A Magyar Nyelvi Ősgyökrendszer


562278_372693812793470_276625323_n~19.jpg

A Magyar nyelv ősgyökrendszer-elemzését Varga Csaba írásai alapján állítottam össze.

19 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Június 8.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 356

A Magyar Nyelv


545038_368289299900588_1852132385_n.jpg

Nyelvünk ízei gazdagon kiforrtak. A magyar szóból finom műszer lett, zajtalan sebességű gép, mellyel a mérnöki elme könnyedén alakíthatja fogalmait. De a lélek homályos vidékeit is lágyan kiemeli mélyeiből költőink ihlete. Nyelvünkkel megmintázhatjuk a kővágó motorok pergő zaját s az udvar sarkában gubbasztó maroknyi szalmaszemét alig-alig zizzenő rebbenését. Egyszóval nyelvünk ősi és modern, erdei, mezei és városi, ázsiai és európai.

József Attila: Töredékek
Értekezések,vélemények,versek és egyéb hasznos információk a Magyar Nyelvről.

26 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2015. Július 30.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 403

Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok


395533_267102140019305_1325458251_n.jpg

Indián-magyar írástörténeti kapcsolatok, elemzések Varga Géza írástörténésztől.
A székely rovásírás eredetének négy évtizedes kutatása során nyilvánvalóvá vált, hogy a székely jeleknek a világ legtávolabbi tájain is sok megfelelője van. E cikkben a székely írás és az amerikai indiánok legkorábbi jelkészletének párhuzamait mutatom be.

A kutatás története
A székely rovásírás az írástörténet kevéssé kutatott eleme. Olyan írásrendszer, amely napjainkig folyamatos használatban van; az írástudomány mégsem ismeri eléggé. A szerzők nem tárták fel az írás gyökereit, nem határolták körül emlékeinek körét és nem ismerték fel a rendszerét sem (betűírásként kezelik; pedig szótag-, szó- és mondatjelei is vannak, azaz egy jellegzetes antik írás).
A hagyomány még hun-szkíta eredetű írásnak tartotta, amit az újabban feltárt régészeti emlékek igazolnak.
A finnugrista tudomány „szakértői” száz éven át vagy humanista kitalációnak vélték az írást, vagy egy ótürk-glagolita eredeztetést hangoztattak. A székely írás jellemzői és emlékei azonban mindkét ötletet cáfolják. Például a székely írásnak olyan jelei is vannak, amelyek a sokkal régebbi hettita hieroglif írás jeleivel megegyeznek. A humanisták azonban nem ismerhették a hettita hieroglif írást. A hettita és székely írásban rokon jelek az ótürk és a glagolita írásból is hiányoznak.
Az utóbbi évtizedekben kiteljesedő alternatív kutatás a legtöbb rovásbetű esetében rekonstruálta az akrofónia folyamatát; azaz tudjuk, milyen szójelből alakult ki. Ezek a szójelek egy vallásos rendszert alkotnak, a kőkori ősvallás hieroglifái voltak.
A székely írás jeleinek megfelelői sok antik írásban és preírásban (fazekasok, hímestojások, fejfák stb. jelei között) megtalálhatók. E hasonlóságok annál nagyobb számban fordulnak elő, minél korábbi emlékekről van szó. Például a legősibb sumer képjelek közül sok hasonlít a székely jelekre, de a későbbi ékjelek között már nincs hasonlóság; vagy a legkorábbi kárpát-medencei és balkáni jelrendszerekben (pl. a Tordos-Vincsa kultúra jelei között) sok a székelyhez hasonló jel; de az 1800-as években készült népi fazekasedények virágszerűvé vált jelei már eltávolodtak az eredeti lineáris formavilágtól.
Az effajta hasonlóságokat a szerzők többsége vagy fel sem ismerte, vagy a véletlen egyezéssel magyarázta – azonban a véletlen matematikai ellenőrzése nélkül. A Nemetz Tiborral, a Matematikai Kutatóintézet munkatársával közösen végzett valószínűség-számítás segítségével sikerült tisztázni, hogy e hasonlóságok az írásrendszerek genetikus kapcsolatának köszönhetők.

33 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2015. Január 16.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 1024

Visoki Decani kolostor, Koszovó


images.jpeg

A koszovói Visoki Decani kolostor freskóinak bemutatása

6 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Augusztus 3.
Az albumot ennyiszer nézték meg: 175

Székelykapuk


180237_383233025072882_510947422_n.jpg

A székelykapuk fából készített, gazdag faragású (és festésű) műremekek.
A kapuk anyaga: Székelykapuk kapuzábéinak, és faragott részeinek legideálisabb alapanyaga a kocsánytalan tölgy mert egyenesszálú, csomómentes és habár könnyen faragható nagyon tartós faanyag. A kontyfa és galamdúc vagy galambbug készíthető borovi vagy vörösfenyőből amelyek magas gyantatartalmuk miatt szintén nagyon időtállóak.

A régi időkben amikor még nem volt gépesítve a famegmunkálás a megfelelő keresztmetszetű rönkből bárddal faragták ki a megfelelő méretű téglalap keresztmetszetű hasábot. Ezután pár évet pihentették árnyékos széljárta helyen, hogy száradjon a fa és azután került sor a faragásra. Ilyen keresztmetszetű tölgyfát műszárítani nem lehet mert nagyon szétrepedezne, tehát kellő körültekintéssel és jó idejében kell beszerezni az anyagot. Mivel az emberek sokkal türelmetlenebbek és nem várják végig a kiszáradási folyamatot ezért van az új építésű kapuk között ennyi vetemedett, szétrepedt.

38 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Augusztus 23., 41 kapcsolt kép, 79 fájl összesen
Az albumot ennyiszer nézték meg: 1256

Koponyakultusz


koponyahangszer.jpg

A koponyát sokféle jelentéssel és értelmezésben ábrázolták a művészetben. Az ősi népek koponyakultuszában néha magát a kiszárított koponyát is dekorálták. Vallásos keresztény attribútumként több szentet ábrázolnak koponyával a remeteélet vagy a bűnbánat jelzésére. A Szent Kereszt legenda is foglalkozik a koponyával. Világi attribútumként a Vanitas-ábrázolások kerültek vászonra. A halálra és az elmúlásra emlékeztetve a modern művészet is használta ezt a motívumot.

Ősi koponyakultuszok

Sok nép és vallás ikonográfiájában játszott jelentős szerepet a koponya. A legősibb koponyakultusz nyomait Jerikóban találták a PPN-B1 ásatási rétegben, körülbelül Kr. e. 7000-ben. A csupasz koponyán agyagból megformázták az arcvonásokat és a szemek helyére kauri vagy más kagylót helyeztek.

Az indiai mitológiában Siva nevei közül az egyik a Kapalin, amelynek jelentése: „koponyákkal díszített”. A legenda szerint az univerzum elpusztulásakor Siva egyedül marad a hamuvá vált világban, és egy koponyafüzért visel, amely szimbolizálja a világ vég nélküli fejlődését és folyamatos pusztulását, jelenti az élet és a halál elválaszthatatlanságát2. Egyes kutatók értelmezésében (például J. Le Roy Davidson) az indiai erotikus szobrászat eredete legalább részben visszavezethető a Kapalika Tantrikus szekta működésére.

Gyakran találunk koponyát Amerika ősi népeinek művészeti ábrázolásaiban. Mexikóban találták azt a XIV. században készült hegyikristály koponyát, amelyet azték munkának tartanak. Mérete az emberi méretekhez közelít, szépsége valóban megkapó.

Mexikóban szintén a XIV. századból, a mixtec-azték kultúrából több, türkiz mozaikokból készült maszkot találtak, amelyeknek emberi koponya képezte az alapját. Hasonló türkiz mozaikmaszk az esőistennőt, Tlalocót ábrázolja (XV. század). A maszk arcrészét két kígyó fonja körül.

A maya korból a Yukatán félszigeten, Tzompathi város közelében a harcosok templomát fedezték fel, amelynek falait kőből faragott koponyák díszítették.

A Dél-Franciaország területét elfoglaló kelták és ligurok között dívott az a vallási szertartás, amelyet a levágott emberi fejek kultuszának nevezhetünk. A Roquepertuse-ben feltárt szentélyhez vezető utat kőoszlopok szegélyezték, amelyeknek vájataiba emberi koponyákat helyeztek el.

Afrika és Ázsia bennszülött népei még a XIX. században is készítettek kidíszített emberi főket. Egy ilyen, az ibanok (Borneo) által készített koponya nagyon hasonlít a Jerikóban találthoz (9000 év különbséggel). A koponya agyagos díszítésén túlmenően nád állkapocs, fából készült orr és kagylóból alakított szemek gazdagítják a díszítést. A Bengáli-öbölben (Andaman szigetek) találtak olyan művészien kidolgozott halálfejet, amelyet a temetési szertartásoknál díszítésként alkalmaztak.

A Budapesti Természettudományi Múzeumban őrzik Bíró Lajos és Fenichel Sámuel új-guineai expedíciójából (1896–1901, illetve 1891–1892) származó néprajzi gyűjteményt, köztük egy rituális célból vörös sávokkal festett koponyát; egy halálfejet, amelyet a gyűlésházban tartottak felfüggesztve, emlékeztetve a személyre vagy a történetre; egy feketére festett koponyát, amelynek homlokcsontjára rituális jeleket véstek.

A koponya más barbár szokásoknak is tárgya lett. Wulfilas, a kereszténységre tért gótok első püspöke írta meg a gepida királylány, Rozamunda történetét. A gepidákat legyőző gót király Rozamundát házasságra kényszerítette. Az esküvői lakomán, gót vitézi szokás szerint, a csatában megölt ellenséges harcosok fejéből (koponyatetőből) itták az áldomást, így Rozamunda apjának megszentségtelenített koponyájából is. Ezért Rozamunda megölette ifjú férjét, a királyt.

Nem az ősi koponyakultuszok körébe tartozik, de megemlítendő, hogy fantasztikus ötlet alapján valósult meg a római Immacolata Concezione templom Coemetariumának (ossariumának, a csonttemetőnek) művészi díszítése. A kapucinusok 1631-ben összegyűjtötték és Rómába hozták a világ bármely részén a XV–XVII. században elhunyt kapucinus barátok csontvázát. 1793–94-ben egy termet díszítésként zsúfolásig megtöltöttek koponyákkal. A kapucinusok igen bensőséges viszonyban álltak a halál gondolatával, annak állítottak emléket, amely ugyanakkor a feltámadást is hirdeti. A terem felirata figyelmezteti a látogatót: „Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi”.

19 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Augusztus 28., 1 kapcsolt kép, 20 fájl összesen
Az albumot ennyiszer nézték meg: 970

Boszniai piramisok Visokó


Kep-_Viszoko_111~0.jpg

Boszniai piramisok Visokó


ÚJ INFORMÁCIÓ A BOSNYÁK PIRAMISOKRÓL!!!
(read in English below the Hungarian text)

2012 - A feltárások éve / Year of Revelations

Bosnyák piramisok - Az alagutak
A boszniai Piramisok Völgye alatt van egy kiterjedt földalatti alagút és kamrahálózat, amely összesen több mint tíz mérföld hosszú, és összeköti az összes piramist más helyekkel együtt. Az ásatások kezdetén, (amikor egy bejáratról tudtak még csak) rájöttek, hogy minden oldalalagutat kőfalakkal és folyómederből odaszállított anyaggal zártak el.
Sok időbe és munkába telt, amíg ezek közül a töltőanyagokból eltávolítottak valamennyit.
Ekkor bukkantak rá és követték azt az alagutat, mely a Nap Piramisába vezet, illetve két másik alagutat is találtak, amelyben víz van.Ezek az alagutak szintén falazva vannak.

Az egyik a Nap Piramisába vezet. Az egész alagút tiszta volt, kőfalakkal az oldalán, és a friss víz csobogott benne. Mivel a mennyezet lassan veszített a magasságából, a kutatók egy csónakszerű eszközön mentek tovább, amíg el nem érték azt a részt, ahonnan már nem volt lehetőség a továbbhaladásra.
Úgy tűnik ez a csatorna egy vízforrás,amely a piramis alatt ered.

Nagy áttörés történt a Második Nemzetközi Tudományos Konferencián, amely a bosnyák piramisokról szólt, idén szeptemberben, Visokóban.
Klaus Dona, ausztriai kutató bemutatott egy térképet a földalatti alagút rendszer jelen állapotáról, amely a Nap Piramisában található.
Ezt a térképet egy barátja készítette, aki kifinomult földi behatoló radarokkal dolgozik. Ez a műholdas radar képes kimutatni, hogy több szinten (mélységben) milyen alagutak vannak, és látható, hogy valószínűleg egymással összekötve léteznek függőleges aknák és kamrák.

Klaus Dona azt mondta, hogy a legtöbb kamra üres, de az egyik "tartalmaz a csontokat, és valami mást, ami nagyon meglepő, amikor meglátod".

Az alagutak színkóddal: világoskék 5 m (15 láb), a felszín alatt, a fehér 10 méter (30 láb) mély kék 40 méter (120 láb) mély, barna 70 méterre (210 láb) mély, sárga 150 méterre (450 láb) mély fekete 180 m (540 láb) mély, piros 350 méter (1050 láb) mély. A körök szobák vagy üreges terek.

Független kutató és ügyvezető igazgatója a szerb Research központ "Duh Rtnja" Saša Nađfeji tovább elemezte Klaus Dona térképét.

1 fájl, utolsó feltöltés ekkor: 2012. Szeptember 15., 23 kapcsolt kép, 24 fájl összesen
Az albumot ennyiszer nézték meg: 1037

34 album 3 oldalon 1
A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!