Világbiztonság

Nyílt Társaság


Hét pecsét: Aranybulla -ellenállási záradék



"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre.
"
Szimbolika részletesen a hozzászólások között...


Böngészhető, képi kulcsszavak
Aranybulla(39); Aranybulla teljes szövege(13); Föld(165); Hold(199); Nap(522); Naprendszer(71); Nimród(77); Tejút(142); holdsarló(187); hét pecsét(3); nyomozás(35); szvasztika(131); videó(421); (47);
harmashalom-eletmag-kettoskereszt-holdsarlo.jpg Ellenallasi-zaradek.youtube TAHSZ-Tortenelmi-Alkotmanyunk.youtube
. FORRÁS - FILE-INFO (A kép és a hozzá tartozó leírás, valamint a kattintható kulcsszavak, egy intelligens képtár részét képezik. A képi hasonlóságok böngészhetők, a körberajzolt jelképek* illetve kattintható kulcsszavak segítségével. * Ha "körberajzolt" kulccsal van jelölve)
Fájlinformáció
Fájlnév:Ellenallasi-zaradek.youtube
Album neve:RCHARD / Aranybulla mint aranypecsét és szimbolikája
Szavazat (10 szavazat):10101010101010101010(Részletek mutatása)
Kulcsszavak:Aranybulla / ellenállási záradék / Nimród / Tejút / Nap / Hold / Föld / Naprendszer / holdsarló / szvasztika / hét pecsét / / Aranybulla teljes szövege / videó / nyomozás
Fájlméret:42 Bytes
Hozzáadva:2011. Április 1.
Képfelbontás:640 x 360 pixel
Megjelenítve:3287 alkalommal
Közvetlen webcím:http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=7575
Kedvencek:Hozzáadás kedvencekhez

Hozzászólás küldése
Névtelen hozzászólás nem engedélyezett. Lépj be, ha írni szeretnél

Hozzászólás 1 írt ide: 8, erről: 8
Oldal: 1

K. Andrea   [2013. Július 7. 14:19-kor]
Krisztusi kereszténység és az Aranybulla ( Álmos Király Akadémia )



RCHARD   [2012. Szeptember 2. 00:57-kor]
"Nostradamus Effect: A hetes szám. Valószínűleg a legszerencsétlenebb, hiszen hét baljós esemény vezet majd az Armageddoni csatához az idők végén. A minden képzeletet felülmúló pusztítást hét angyal harangozza be, és hét pohárba töltik a mérget is, mely végül mindannyiunkat elpusztít. Mindez egy hét évet felölelő periódusban zajlik majd le, mely akkor veszi kezdetét, mikor a Megváltó feltöri az első pecsétet. Jézus feltöri a hét pecsétet, és ránk szabadítja a pusztítást? Eljő az Antikrisztus. Pestis, éhínség, háború és természeti katasztrófák tizedelik az emberiséget, mielőtt Jézus visszatér a végső harcra."

RCHARD   [2012. Augusztus 4. 14:28-kor]
Egy eltérő fordítás, a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványa alapján:

Az 1222. évi Aranybulla
A Szentháromság és Oszthatatlan Egység nevében.

András. Isten kegyelmébõl Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Lodoméria királya, mindörökké.

Mivelhogy mind országunk nemeseinek, mind másoknak is Szent István király által elrendelt szabadsága, némely királyoknak a hatalmaskodása folytán, akik olykor saját haragjukat akarták megbosszulni, olykor pedig gonosz emberek hamis tanácsaira hallgattak vagy olyanokéra, akik (csak) saját hasznukat keresték, igen sok dologban kisebbedést szenvedett, ezek a mi nemeseink feleségünket és a mi elõdeinknek, az õ királyaiknak felségét kéréseikkel és sok sürgetéssel zaklatták országunk újjáalakítása végett.

Mi tehát az õ kéréseiknek mindenben eleget kívánván tenni, ahogy tartozunk különösen pedig mivel közöttünk és õközöttük ezen okból már gyakrabban nem csekély elkeseredésre jutott a dolog, amit, hogy a királyi méltóság teljesebben megõriztessék, illik elkerülni – ez pedig senki más által nem történhetik jobban, mint õáltaluk –, megengedjük mind nekik, mind országunk más embereinek a szent király által engedett szabadságot. És egyéb olyat is, ami országunk állapotának újjáalakítására tartozik, üdvösen rendelünk a következõ módon:

1. A székesfehérvári törvénynapokról

a) Hogy évenként a szent király ünnepén, hacsak nem akadályoz bennünket váratlan nehéz ügy avagy betegség, Fehérváron tartoztunk ünnepelni.

b.) És ha mi jelen lenni nem tudnánk, a nádor kétségtelenül ott lesz helyettünk, hogy a mi nevünkben az ügyeket meghallgassa.

c.) És az összes serviensek, akik akarnak, oda szabadon eljöhetnek.

2. A serviensek személyének és birtokainak biztonságáról

Azt is akarjuk, hogy sem mi, sem a mi utódaink valamely hatalmas kedvéért servienseket soha el ne fogassanak, vagy (azok birtokait) fel ne dúlják, hacsak elõbb meg nem idézték, és bírói úton el nem ítélték õket.

3. A servienseknek, valamint a serviensek és az egyházak népeinek mentességérõl minden adó és beszállásolás alól

a) Úgyszintén: semmiféle adót, sem ,,szabad dénárok”-at nem fogunk szedetni a szerviensek birtokai után, sem az õ házaikba vagy falvaikba nem szállunk, hacsak nem hívnak bennünket.

b) Az egyházak népeitõl sem fogunk semmiféle adót szedni.

4. A serviensek birtokainak öröklésrendje

a) Ha valamely serviens fiú nélkül hal meg, birtoka negyedrészét leánya örökölje, a többirõl úgy intézkedjék, ahogy akar.

b) És ha váratlan halál folytán intézkedni nem tud, (azok a ) rokonai örököljék, akik hozzá közelebb állnak.

c) És ha egyáltalán semmi nemzetsége sincs, a király fogja azokat birtokába venni.

5. A megyei igazságszolgáltatás szabályozása

a) A megyei ispánok a serviensek birtokai felett ne ítélkezzenek, csak pénz – és tizedügyekben.

b) A megyei udvarispánok egyáltalában senki felett ne ítélkezzenek, csupán váruk népei felett.

c) A tolvajok és rablók felett a királyi billogosok ítélkezzenek, de csak magának az ispánnak lábainál.

6. A népítélet megszüntetése a tolvajlások ügyében

Úgyszintén: az egybecsõdült népek (senkit) tolvajnak ne kiálthassanak, mint ahogy (idáig) szokták.

7. A serviensek és mások hadkötelezettségének szabályozása

a) Ha pedig a király az országon kívül akar hadat vezetni, a serviensek ne tartozzanak vele menni, csak az õ pénzén, és visszatérése után rajtuk hadbírságot ne szedjen.

b) Ha azonban az ellenség részérõl jön sereg az országba, mindnyájan egyetemlegesen menni tartozzanak.

c) Úgyszintén, ha az országon kívül megyünk is haddal, mindazok, kik ispánságokat bírnak, vagy tõlünk pénzt kapnak, menni tartozzanak.

8. A nádor bírói jogkörérõl

a) A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék.

b) De a nemesek (olyan) ügyeit, melyek a fõvesztésre vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be.

c) Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet, a saját udvarában.

9. Az udvarbíró jogkörérõl

a) Udvarispánunk, amíg (a királyi) udvarban tartózkodik, mindenki fölött ítélhet, és az udvarban elkezdett ügyet bárhol befejezheti.

b) De ha birtokán tartózkodik, poroszlót nem küldhet, sem a feleket nem idézhet meg.

10. A háborúban meghalt fõtisztviselõk és serviensek fiairól

a) Ha valamely fõ tisztséget viselõ jobbágy a háborúban meghal, annak fiát vagy testvérét hasonló tisztséggel kell megajándékozni.

b) És ha serviens hal meg ilyen módon, annak fiát a király úgy ajándékozza meg, ahogy jónak látja.

11. Az idegenek tisztségviselésérõl

Ha vendégek, tudniillik elõkelõ emberek jönnek az országba, az ország tolmácsa nélkül méltóságokra ne emeljék õket.

12. Az özvegyek védelmérõl

A mgholtak feleségeit vagy azokét, akik bírói ítélettel halálra ítéltettek vagy párbajban elestek, vagy (más okért) semmiféle okból csalárd módon ne fosszák meg hitbérüktõl.

13. A királyi fõtisztviselõk hatalmaskodásai ellen

A jobbágyok úgy kövessék a (királyi) udvart, vagy utazzanak bármerre, hogy a szegényeket el ne nyomják, se ki ne fosszák.

14. A hatalmaskodó ispánok büntetésérõl

Ha valamely ispán nem viseli magát tisztességesen, ispáni tisztéhez méltóan, vagy a várához tartozó népek (birtokait) feldúlja, ha ez rábizonyul, az egész ország színe elõtt csúfosan fosszák meg tisztségétõl, és az elvett dolgokat adja vissza.

15. Az alacsonyabb rendû udvari népek önkényeskedése ellen

Lovászok, pecérek és solymárok ne merészeljenek megszállni a serviensek falvaiban.

16. Megyéknek vagy országos tisztségeknek örökjogon való eladományozása ellen

Egész megyéket vagy bármiféle méltóságokat örök tulajdonul vagy birtokképpen nem adományozunk.

17. A szolgálattal szerzett birtokokról

Azoktól a birtokoktól, melyeket valaki igaz szolgálattal szerzett, õk soha ne fosszák meg.

18. A servienseknek a királytól az ifjabb királyhoz való szabad átmenetelérõl

a) Úgyszintén: a serviensek, miután engedélyt kaptak tõlünk, szabadon átmehetnek fiunkhoz, vagyis az idõsebbtõl a fiatalabbhoz, és ezért azok birtokait ne dúlják fel.

b) Senkit, akit fiunk igazságos ítélettel elítélt, vagy pedig ha valakit õ perbe vont, addig, amíg a per õelõtte be nem fejezõdött, nem fogadunk be, és viszont hasonlóképpen a mi fiunk sem.

19.A várjobbágyok és a telepesvendégek jogainak tiszteletben tartásáról

a) A várjobbágyokat a szent királytól elrendelt szabadságban kell megtartani.

b) Hasonlóképpen a vendégeket is, bármilyen nemzetbõl valók, a kezdettõl fogva nekik engedett szabadságban kell megtartani.

20. A tizedfizetés módjáról

a) A tizedet senki se tartozzék pénzben megváltani, hanem ahogy a föld meghozza a bort vagy termést, úgy kell fizetni.

b) És ha a püspökök (ebben) ellentmondanak, nem fogjuk õket segíteni.

21.A püspöki tizedbõl a királynak járó juttatásokról

a) A püspökök a serviensek birtokai után ne adjanak tizedet a mi lovainknak,

b) sem az õ népeik ne legyenek kötelesek tizedüket (ti. a püspökök tizedét) a királyi birtokra áthordani.

22. A serviensek birtokainak mentessége a legeltetés alól

Disznaink a serviensek erdeiben vagy rétjein ne legelhessenek az õ akaratuk ellenére.

23. Az új pénz érvényességi idejérõl

a) Új pénzünk egy évig maradjon használatban, húsvéttól húsvétig.

b) És a dénárok olyanok legyenek, amilyenek Béla király idejében voltak.

24. Az izmaeliták és zsidók kamarai tisztségviselése ellen

Kamaraispánok, pénzverõk, sótisztek és vámszedõk az ország nemesei, izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

25. A só raktározásáról

Sót az ország belsejében nem szabad tartani, csupán Szabolcson és Szegeden és a végeken.

26. A birtokoknak külföldi személyek részére való adományozása ellen

a) A birtokokat nem szabad az országon kívüli (személyeknek) adományozni.

b) Ha ilyeneket adományoztak vagy eladtak, meg kell engedni az ország lakóinak, hogy azokat visszaválthassák.

27. A nyestbõradó fizetésérõl

A nyestbõradót a Kálmán király által rendelt szokás szerint kell fizetni.

28. A bírói ítélet érvényben tartásáról

Ha valakit bírói úton elítéltek, a hatalmasok közül senki s merje õt megvédeni.

29. A királyi és az ispáni jövedelmek elhatárolásáról

a) Az ispánok csupán ispáni tisztük jövedelmével éljenek.

b) Egyebeket, amelyek a királyt illetik, tudniillik a csöböradót, (pénz-)adókat, ököradót és a várak (jövedelmének) kétharmad részét, a király bírja.

30. Az országos tisztségek halmozása ellen

Úgyszintén: e négy jobbágyon kívül – tudniillik a nádor, a bán és a király és királyné udvarbírái – senki se viselhessen két méltóságot.

És hogy ez a mi engedményünk, illetõleg rendelkezésünk mind a mi idõnkben, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét példányban állíttattuk ki, és arany pecsétünkkel erõsíttettük meg. Azért, hogy egy példány küldessék a pápa úrnak, és azt õ registrumába írassa be, a második õriztessék az ispotályosoknál, a harmadik a templomban, a negyedik a királynál, az ötödik az esztergomi káptalanban, a hatodik a kalocsaiban, a hetedik pedig a mindenkori nádornál, azért, hogy eme írást állandóan szeme elõtt tartván, se maga el ne térjen valamiben az elõbb mondottaktól, se a királyt vagy a nemeseket, avagy másokat eltérni ne engedjen, hogy õk is örvendhessenek szabadságuknak, és ezért hozzánk és a mi utódainkhoz mindig hívek legyenek, és a királyi koronát megilletõ szolgálatokat meg ne tagadják.

Azt is elrendeltük, hogy ha mi vagy a mi utódaink közül valaki valamely idõben ezen rendelkezéseink ellen akarna cselekedni, ennek az oklevélnek erejénél fogva mind a püspöknek, mind a többi jobbágyoknak és az országunk nemeseinek, együttesen és külön-külön, a jelenben és a jövõben mindörökké szabadságukban álljon, hogy a hûtlenség minden vétke nélkül nekünk és a mi utódainknak ellenállhassanak és ellentmondhassanak.

Kelt Kelednek, udvarunk kancellárjának, az egri egyház prépostjának keze által. Az Ige megtestesülésének ezerkétszázhuszonkettedik évében. Fõtisztelendõ János esztergomi érsek, tisztelendõ Ugrin kalocsai érsek, Dezsõ csanádi, Róbert veszprémi, Tamás, egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma gyõri, Bereck váci püspökök idejében, uralkodásunk tizenhetedik évében.

Forrás:
Bolla Ilona – Rottler Ferenc (szerkesztette):
Szemelvények az 1526 elõtti magyar történelem forrásaiból I.
Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993, 90–96.
RCHARD   [2012. Augusztus 4. 14:26-kor]
MÁSODIK ENDRE KIRÁLY DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK

A szent Háromság egy Isten nevében.

l.§ Endre. Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma,
Szerbia, Galíczia és Lodoméra királya, örök emlékezetül.

2.§ A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszújából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbításáról.

3.§ Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserűségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább, mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

4.§ E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat rendelünk ily módon:

1. CZIKKELY

Szent István király ünnepéről

Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérváratt tartozunk megülni.

1.§ És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja: és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen.

2. CZIKKELY

Hogy senki perbehívás nélkül el ne marasztassék.

Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedvéért, hanem ha előbb perbe hívatott és rendes úton törvényt láttak reá.

3. CZIKKELY

A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

Továbbá sem szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

1.§ Hívatlan sem házokra, sem falujokra nem szállunk.

2.§ Azonképpen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.


4. CZIKKELY

Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen.

Ha valamely nemes ember fiúmagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mívelje, a mit neki tetszik.

1.§ Ha pedig testamentom nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

5. CZIKKELY.

A megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól.

A megyés ispán a nemesek jószágán ítéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.

1.§ A megyei várispánok egyáltalában senkit ne ítéljenek, hanem csak a magok vára népét.

2. § A lopókat és latrokat ítéljék meg király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.

6. CZIKKELY

A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak.

Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.

7. CZIKKELY

A királynak az országon kívül való hadakozásáról.

Ha pedig a király az országon kívül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén: és valamikor haza térend, a nemeseken hadi bírságot ne vegyen.

1.§ Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyája tartozzanak elmenni.

2.§ Azonképpen, ha az országon kívül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

8. CZIKKELY

A nádorispán hatalmáról és a helyettes bírákról.

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül ítéljen.

1.§ De a nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király híre nélkül el ne végezhesse.

2.§ Helyettes bírákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.

9. CZIKKELY

Az országbíró hatóságáról.

Országunk bírája, míg a curián leend, mindeneket ítélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.

1.§ De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

10. CZIKKELY

Hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról.

Ha valamely jobbágyurnak a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.

1.§ És ha nemes ember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.


11. CZIKKELY

Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra.

Ha vendégek, mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.


12. CZIKKELY

Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről.

Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra ítéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok mia, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.


13. CZIKKELY

Hogy a hatalmasok meg ne nyomorítsák a föld népét, se a szegénységet.

A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne fosszák, ne nyomorgassák.


14. CZIKKELY

Az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja.

Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország színe előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.


15. CZIKKELY

A lovászokról, peczérekről és solymárokról.

A lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek.


16. CZIKKELY

Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék.

Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.


17. CZIKKELY

Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék.

A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.


18. CZIKKELY

A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről.

Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kisebbhez: ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.

1.§ Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején ítélt, avagy az előtte kezdett pert, míg ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk: viszont a mi fiunk is azonképen.


19. CZIKKELY

A föld népe és vendégek szabadságáról.

A várakhoz tartozó jobbágyok Szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

1.§ Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.


20. CZIKKELY

A tizedről.

A tizedet pénzül megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort, vagy gabonát, abbúl fizessék.

1.§ És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segítjük őket.


21. CZIKKELY

Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára.

A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.


22. CZIKKELY

A király disznairól.

Továbbá a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő
akaratja ellen.


23. CZIKKELY

Az új pénzről.

Továbbá a mi uj pénzünk esztendeig járjon, húsvét napjától húsvét napjáig.

1.§ És a dénárok olyfélék legyenek, ami neműek voltak Béla király idejében.


24. CZIKKELY

Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.

Pénzváltó kamara-ispánok, sókamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

1.§ Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.


25. CZIKKELY

A sóról.

Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és
Regéczen és a végekben.


26. CZIKKELY

Hogy az országon kívül valóknak birtokot adni nem kell.

Továbbá, birtokot az országon kívül való embernek ne adjanak.

1.§ Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.


27. CZIKKELY

A nyestbőr adóról.

A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.


28. CZIKKELY

Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen

Ha valakit törvény renden elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.


29. CZIKKELY

Az ispán jövedelméről és a királyi jövedelmekről.

Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek: egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.


30. CZIKKELY

Hogy a nádorispánt, a bánt, és a király és királyné országbíráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbíráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.


31. CZIKKELY

Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván,
különb-különféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el.

És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irottuk egy igén hét levélbe és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel: ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába: a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák: a negyedik maradjon a királynál: az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon: a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.

1.§ Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen: hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjokat meg ne tagadják.

2.§ Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk: a testté lett ige után ezerkétszázhuszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.

http://dobogommt.hu/dobogo/cikk.php?id=20050101092586&evfolyam=II&szam=3
admin   [2011. Április 7. 21:48-kor]


Figyeljük meg a térrendszeri ábrázolásokat!
Megjelenő tudományos témakörök: Téridő, anyag, halmazállapotok, intelligencia, fraktál, Végtelen, tudat, szakrális geometria...
A szakrális geometria nem csak az anyagi világot írja le, hanem utat mutat az egészséges mentális fejlődéshez is.
Kép
Tatabányán található európa legnagyobb madár szobra a Turul Szent Koronával és karddal; Budapesten, az Erzsébet híd budai hídfőjénél Szent Gellért püspök szobra alatt egy vízesést mint kaput két sólyom őriz. Küzdelem a Föld körül tekekergő omega alakú kígyóval; Gábriel arkangyal szobra a Millenniumi emlékmű közepén; Lentebb: Pagoda, Feng Shui rendszerben (a Fibonacci háló itt kiegészítés).





Kép: Nap, Hórusz, Hold (Hórusz egyik szeme a Nap, a másik a Hold) - Tejút, Orion-kar, Naprendszer. A szimbólumvilág átvezet bennünket a nagyságrendekbe és tovább. A Szent Korona, az Aranybulla és egy "sumér tábla" szimbólumrendszere.
A Király kezében lévő jogar rovásírásos olvasata: Egy az Isten. Ugyanez a jelkép megtalálható a sumér táblán az oszlopon, valamint a térrendszeri ábrázolások között.

Bővebben:
http://vilagbiztonsag.hu/fejleszt/
RCHARD   [2011. Április 3. 17:27-kor]
Kedves Kriszti2!

A felső menüben tudod a keresést használni. Addig is néhány kiemelés a témakörre vonatkozóan:

Keresés: hieroglifa

További összefüggések:
Szent István kézjegye tartalmazza Hórusz ősi elnevezését:
HR KRST




Keresés: Egyiptom összes

Hórusz szeme galéria:
http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=75
Kriszti2   [2011. Április 3. 15:14-kor]
Érdekes képek ezek,nagyon lekötnek!Hieroglifák nincsenek? :-D
RCHARD   [2011. Április 1. 04:26-kor]

Hozzászólás 1 írt ide: 8, erről: 8
Oldal: 1