Világbiztonság

Nyílt Társaság

A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!
A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!
A teljes méretű képhez kattints ide

A Czuczor Fogarasi Szótár

Fölöleli a magyar nyelvnek a XIX. században használt teljes szókészletét – 113 000 szócikket, köztük a korabeli helyneveket. A nyilvánvalóan idegen szavakat mellőzi. Nyelvtana szerint a magyar gyöknyelv. Hangjaink „érteményt” hordoznak, szavaink rendszert alkotnak, s a mintegy 2400 gyök toldalékolásából keletkeztek és keletkeznek. A képzők, jelek és ragok az őket alkotó hangok „érteményük” szerint módosítják-alakítják az általuk kiegészített gyök jelentését. A szótár elsősorban „belhasonlításra” törekszik, de megadja közel 50 nyelv szavait is, melyekkel a magyar szavak kapcsolatban állhatnak.

„A nagy magyar szótár belső elrendelésének s miképeni kidolgoztatásának terve. Utasításul a magyar Tudóstársaság tagjainak”című, 1840-ben kelt MTA irat bízta meg véglegesen Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetest, költőt és nyelvészt az Akadémia tagját a szótár elkészítésével és Fogarasi János (1801-1878) kúriai bírót, nyelvészt, az Akadémia tagját a munka fölügyeletével...
Megvásárolható. Folyt. a hozzászólásban


Böngészhető, képi kulcsszavak
könyv(157); szótár(10); ősgyökrendszer(178);
HangolMudvolcano3.JPG czucor-fogarasi-6kotet.jpg orig_fenyfa_1200.jpg
. FORRÁS - FILE-INFO (A kép és a hozzá tartozó leírás, valamint a kattintható kulcsszavak, egy intelligens képtár részét képezik. A képi hasonlóságok böngészhetők, a körberajzolt jelképek* illetve kattintható kulcsszavak segítségével. * Ha "körberajzolt" kulccsal van jelölve)
Fájlinformáció
Fájlnév:czucor-fogarasi-6kotet.jpg
Album neve:RCHARD / Magyar nyelvünk ősgyökrendszere
Kulcsszavak:szótár / könyv / ősgyökrendszer / Czuczor / Fogarasi
Fájlméret:92 KiB
Hozzáadva:2016. Október 29.
Képfelbontás:800 x 600 pixel
Megjelenítve:302 alkalommal
Közvetlen webcím:http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=33072
Kedvencek:Hozzáadás kedvencekhez

Hozzászólás küldése
Névtelen hozzászólás nem engedélyezett. Lépj be, ha írni szeretnél

Hozzászólás 1 írt ide: 3, erről: 3
Oldal: 1

Arch   [2017. Március 2. 01:03-kor]
Közismert állítás, hogy Arany János a legnagyobb szókincsű költőnk. De tényleg igaz ez? Hogy megtudjuk, ráengedtük a big data technológiát a verses kötetekre.

Arany János nyerte a versenyt

No de hány szót is írt le Arany János élete során? 287 425-öt – ha csak a költeményeit számoljuk. Összesen 59 697 egyedi szót használt, ha pedig a ragozott formákat nem tekintjük külön szónak, akkor valamivel több, mint 16 ezret. Ezzel pedig hivatalosan is megnyerte a magyar költők szókincsversenyét.

Összehasonlításképp a magyar nyelvben összesen 60–100 ezer egyedi szó van, egy átlagos értelmiségi egyévnyi beszédét rögzítve körülbelül 25-30 ezer szó fordulna elő.

József Attilát is megilleti egy kategóriagyőzelem, hiszen az összes leírt szavához képest arányaiban ő használja a legtöbb egyedi szót (31,26%), ugyanez az arány Arany Jánosnál "csak" 20,77 százalék.

A legtöbbször használt szavak közt a "szép" jelző minden költőnél előkelő helyen szerepelt, Arany János ezek után legtöbbször a "király", "ember", "nap" és "Toldi" kifejezéseket használta. A többi költőnél gyakran előfordult még a "magyar", a "bús" és az "Isten".

...
Folytatás: http://www.origo.hu/techbazis/20150329-legenda-bizonyitva-raengedtuk-a-szupertechnologiat-a-verses-kotetekre.html
Arch   [2017. Március 1. 22:18-kor]
A’ MAGYAR NYELV’ RENDSZERE, 1846


Pár évvel ezelőtt megfogalmaztam egy dolgozatot A magyar nyelv gyökrendszerének alapjai címmel. Világhálós és e-book változata több helyről is letölthető. Pár nappal ezelőtt, a hálót böngészve futottam rá az alább látható internetes hasonmás kiadására egy 1846-ban kiadott nyelvtan könyvnek.




A pecsét tanúsága szerint a könyv a Torontoi Egyetem könyvtárának a tulajdona.

Bevezetőjéből megtudhatjuk, kik készítették és, hogy a mű mögött felsorakozik az 1848-as forradalom előtti akadémia tagsága.



“Az elkészítés’ módját illetőleg megemlítendőnek találtatott, hogy a’ betütan és szómér­tan’ kidolgozásával a’ nyelvtudomanyi osztály Czuczor Gergely, a’ beszédrészekével Nagy János, a’ szóalkotáséval külön Czuczor, Fábián Gábor, Jászay Pál és Vörösmarty Mihály rendes tagjait bízta meg, kik közől csak Jászay Pál nem járhatott el, azonidőbeli bokros elfoglaltatásai miatt, megbizatásában. ‘S miután a’nevezett tagok’ munkálkodásai köztük bővebb meghányatás végett köröztek, a’ nyelvtudományi osztálynak egy hónapig tartott mindennapi üléseiben e’ dolgozatok’alapján szorosan meglőnek a’ nyelvtan’ minden részletei vítatva; ‘s e’ lelkiismeretes munkálkodás’ eredménye a’ jelen nyelvtan, mellyet az academia, XVI. nagy gyülésében, magáénak fogadott; ‘s ezennel úgy terjeszt elő, mint a’mely, mind azon hiányokkak bár, miket egyesületi munkák soha el nem kerülhettek, nyelvünk’ helyesb ismeretét előmozdítani bizonyosan fogja.”



A könyvet lapozgatva, majd meghűlt bennem a vér, amikor a könyvben szinte szórul szóra azt találtam leírva amit a fent említett dolgozatban megfogalmaztam:

“A’ szók’eredetéről mit sem mondani, midőn képzőkről van szó, csaknem lehetetlen; eddigi nyelvbuváraink’ nagyobb részének példáját követve, minden közös szót azonnal idegen eredetűnek bevallani, igen kényelmes ugyan, de sem nyelvünkre sem egyéb nyelvekre nézve nem eléggé tanulságos; mert ha minden nyelvbuvár a’ kutatások’ ezen legelső fokánál megállapodnék, az egyetemes emberi nyelv’ belső történetének fel-világosítására kevés adattal járulhatnánk.

Mi tehát ez úttal a’ nyelvvizsgálásnak azon kis körű, de nem szinte fáradságtalan nemét választottuk, melly magából a’ nyelv’ kútfőjéből törekszik meríteni.

A’ közös szókra nézve pedig a’ következő elveket véljük legbiztosabbaknak:”

http://szkitafonix.kisbiro.hu/keptar/A_magyar_nyelv_rendszere_1846_files/image006.gif

“Ha a’ nyelvek ezen elvek szerint elemeztetnek: igen gyakran megtörténhető, hogy ugyanazon szót két vagy több nyelv követelendi, mi magában épen nem veszélyes dolog, de másfelűl tanulságos; mert elvégre is minél számosabb nyelvek’ ősirokonsága vagy egysége fog kiviláglani.

Így például: kürt, kürtő, kert a’ ker, kör, kür gyöktől ered, mit ha kimutatunk, nem kell aggódnunk, hogy e’ szók részint ugyanazon, részint a’ körtől kölcsönzött értelemmel más nyelvekben is megvannak, például a’ latinban: gyro, circa, circus, circulus, hortus; a’ görögben: choros, goroó; a’ német: Garten, Gürtel stb. Annak fölfedezését: vajjon a’ magyar ker, kör, kür lett-e a’ latin: gyr, cir, a’ görög: chor, gor, a’ német: gar, gur, gyökökből, vagy ezek amabból, részünkről igen meddő, sikerre alig számítható kutatásnak tartjuk.”

A kiemelés szándékával másoltam az a) és b) pontokat, hiszen ugyanazzal az indíttatással és ésszerűséggel fogalmazódtak amellyek engem is vezéreltek. Az egyedüli különbség, hogy amikor ezek az akadémikusok megfogalmazták nyelvtanukat még nem állt rendelkezésükre az a matematikai modell amit alkalmaztam, tehát nem élhettek vele, ugyanakkor a részem­ről megengedhetetlen pongyolaság lett volna nem használni, hiszen alkalmazásával a magyar nyelvtan a mértan, a számelmélet és más egzakt tudományok színtjére emelkedhet.



A ’48-as forradalom leverése után, amit “az academia, XVI. nagy gyülésében, magáénak fogadott” azt nagyon gyorsan el kellett feledtetni a tagsággal. A MagyarTalanító Akadémia teljes gőzzel fogott neki Trianon előkészítésének. Megkezdték nyelvünk kiárúsítását, ugyanis egy ősi, saját építőkockákkal (gyökökkel) és hihetetlenül gazdag szókinccsel rendelkező nyelvre nem illett volna az “Európa utolsó barbára”, “vad ázsiai horda” és a többi díszes jelző, ami olyan jól jött szomszédainknak az osztozkodásnál. A mű-balhé, a finnugor- vs. török-rokonság csak ködösítés volt, konc melyen a mai napig rágódunk, közben a fenti kritérimok kiiktatásával, a gyökrendszer tagadásával, mára már minden magyar szó idegen eredetűnek van a szótárakban feltüntetve. Sajnos, ebbe a “köz tudomás” is belenyugodott és mára már minden kisdiák “tudja”, hogy a “honfoglaláskor” még gatyánk sem volt, a “sokkal műveltebb” rácoktól, tótoktól raboltuk el földjüket, kultúrájukat (gatyáikat!) és természetesen nyelvüket!

A még igazi magyar academia által megfogalmazott ismérvek alapján ezt az alázkodást és gyalázkodást a mai, csak nevében magyar akadémia nem tehette volna meg.

Szeretném egy példán bemutatni, hogy a gyökrendszer tagadása milyen ártalmas a nemzeti öntudat szempontjából. Egy minoszi magyar nyelvemlékkel kezdem, de aki nem hiszi el, hogy ilyen van/lehet az is követheti az okfejtést.

Folytatás:

http://szkitafonix.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=anyanyelv-4bcbe792b7c8c

Mellár Mihály weboldala (Szkíta Főnix)
RCHARD   [2016. Október 29. 20:08-kor]
„Akadémiánk nagy és kisgyűlései által, többszöri, tehát a lehető legalaposabb megvitatás után.”

Kortársaik, a Grimm-testvérek nyolcvanad magukkal dolgoztak nagy német szótárukon.
Czuczor a munka egy részét – 1849-51 között – vasra verve végezte, midőn a Riadó c. forradalmi verse miatt várfogságot szenvedett. Halála után a művet Fogarasi János fejezte be.
A magyar nyelv szótára

A magyar nyelv szótárának hat kötete 1861 és 1872 között jelent meg. Akkor már dúlt az ugor-török nyelvháború. Az előbbi oldal vezére, Hunfalvy Pál az Akadémiai főkönyvtárosa, főrendiházi tag, stb. minden módon gátolta a mű elkészülését, és megjelenését. A Toldalék, a javításokat tartalmazó pótkötet már kézirat maradt. Ezért írta az utószóban Fogarasi János:„Czuczor és én a külföld előtt, az »Allgemeine Deutsche Encyclopaedie« czimü munkában bevádoltattunk, hogy a történelmi hasonlitó nyelvbuvárlat ellenségei vagyunk. Aki a czikket közölte, nem tudá, mi volt vitatkozásunk tárgya. Valamint minden félszegség vagy egyoldaluság, úgy az ellen is, hogy egyedül csak rokon nyelvekben s itt is csak némelyekben keresendő az üdvösség, azon elvekkel összhangzásban, melyeket föntebb kifejték, felszólaltunk; felszólaltunk volt pedig ismételve mindaddig, míg a tárgyilagosság teréről le nem szoríttatánk. De hogy ellenségei voltunk volna a történelmi hasonlító nyelvbuvárlatnak, azt munkálatunk csaknem mindenik lapja megczáfolja.”

Hunfalvy és követői a Czuczor Fogarasi szótárt és nyelvünk gyökök szerinti kutatását „a tárgyilagosság teréről leszoríták”, s napjainkig megakadályozták, hogy a nézeteikkel nem teljesen azonosuló korábbi nyelvészeti munkák – gr. Teleki József, Kresznerics Ferenc, Verseghy Ferenc stb. művei – mellett a magyar nyelvészet máig legnagyobb alkotása A magyar nyelv szótára, kutatható és fejleszthető legyen és újra kinyomattassék.

Czakó Gábor

Hozzászólás 1 írt ide: 3, erről: 3
Oldal: 1