Világbiztonság

Nyílt Társaság

A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!
A Táltoskirály tanítása - Egyedül is játszható, jobb agyféltekés társasjáték. Őseink hitvilága, a nyelvi gyökrendszer és a tudomány képeinek rejtett összefüggései, a képi gondolkodás fejlesztése! A mozgó fényre kattintva!
A teljes méretű képhez kattints ide

El Greco: Mária Magdolna (Penitent Magdalen - Bűnbánó Magdolna)

Jézus a nők lelki vezetését is vállalta, ami a férficentrikus társadalomban valóban rendkívül szokatlan volt, és ezek az asszonyok sokkal hamarabb részesültek a feltámadás hitében, mint az apostolok. Július 22. Szent Mária Magdolna napja.
Az evangéliumok Mária Magdolnája

Annak ellenére, hogy Mária Magdolna és a magdalai Mária személy- és névazonosságát sokan vitatják, úgy mutatja be őt az evangélium, mint aki a tizenkettőhöz hasonlóan követte Jézust, és vagyonából gondoskodott róla (Lk 8,2-3). Más evangéliumi szakaszok (Mk 15,40; Mt 27,56; Jn 19,25 és Lk 23,49) szerint ő volt az, aki a megfeszített Jézussal maradt a Golgotán, sőt, ő volt az, aki Jézus sírjánál először megjelent. A Mk 16,9 még azt is elmondja, hogy Jézus először egyedül Mária Magdolnának jelent meg feltámadása után. Sőt arról is tud az Újszövetség, hogy hét ördögöt űzött ki belőle (Lk 8,2; Mk 16,9), de arról, hogy ezek a szövegek ugyanarról a személyről szólnak-e, kellő információ hiányában nem lehet dönteni. ...


Böngészhető, képi kulcsszavak
El Greco(2); Mária Magdolna(17); festmény(333); koponya(65); könyv(158); köpeny(15);
11684-st-john-the-evangelist-el-greco.jpg 11750-penitent-magdalen-el-greco.jpg edward_burne_jones_17_last_sleep_of_arthur_in_avalon.jpg
. FORRÁS - FILE-INFO (A kép és a hozzá tartozó leírás, valamint a kattintható kulcsszavak, egy intelligens képtár részét képezik. A képi hasonlóságok böngészhetők, a körberajzolt jelképek* illetve kattintható kulcsszavak segítségével. * Ha "körberajzolt" kulccsal van jelölve)
Fájlinformáció
Fájlnév:11750-penitent-magdalen-el-greco.jpg
Album neve:Arch / Festmények
Kulcsszavak:Mária Magdolna / El Greco / festmény / köpeny / piros-kék köpeny / könyv / koponya / Maria Magdalena
Egyéb:https://commons.wikimedia.org/wiki/File:El_Greco_-_Penitent_Magdalen_-_WGA10580.jpg
Leírás (forrás url):http://www.karpatalja.ma/karpatalja/hitelet/ki-volt-maria-magdolna-az-apostolok-apostola/
Fájlméret:152 KiB
Hozzáadva:2016. Április 14.
Képfelbontás:697 x 800 pixel
Megjelenítve:79 alkalommal
Közvetlen webcím:http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=32841
Kedvencek:Hozzáadás kedvencekhez

Hozzászólás küldése
Névtelen hozzászólás nem engedélyezett. Lépj be, ha írni szeretnél

Hozzászólás 1 írt ide: 1, erről: 1
Oldal: 1

Arch   [2018. Január 1. 06:16-kor]
A Mk 16,9 még azt is elmondja, hogy Jézus először egyedül Mária Magdolnának jelent meg feltámadása után. Sőt arról is tud az Újszövetség, hogy hét ördögöt űzött ki belőle (Lk 8,2; Mk 16,9), de arról, hogy ezek a szövegek ugyanarról a személyről szólnak-e, kellő információ hiányában nem lehet dönteni. Mindenesetre a Mária Magdolna-evangélium szövege (8,18-19) ezt az elképzelést erősíti.

Az első nagy probléma Mária Magdolna és a magdalai Mária azonosítása és egymástól való elkülönítése. Mária Magdolnát ugyanis nem említik az evangéliumok a szenvedéstörténet előtt, akiről Lukács beszél, az a magdalai Mária (Lk 8,1-3), akiből hét ördögöt űzött ki, és aki viszonzásul támogatta őt. Jézus környezetében azonban nem ő az egyedüli nő, az evangélista másokat is felsorol: Johanna, Heródes intézőjének, Kuzának felesége, Zsuzsanna és még sokan mások, akik vagyonukból gondoskodtak róla (Lk 8,3). Az is igaz azonban, hogy ő az egyetlen az itt felsoroltak közül, aki ott van Jézus keresztre feszítésének tanúi között is (Mk 15,40, Mt 27,56, Jn 19,25). De ezzel kapcsolatban is meg kell jegyeznünk, hogy a keresztre feszítésnél is voltak jelen más asszonyok is. Azonban Mária Magdolna és a magdalai Mária azonosítására szolgálhat Lukács azon megjegyzése, hogy ő Galileából követte Jézust (Lk 23,49). Jelen van Jézus temetésénél is, de ott sem egyedül (Lk 23,55), hanem a másik Máriával, József anyjával. János leírása az üres sírnál egyedül Mária Magdolnát említi (Jn 20,1), azonban Máté és Lukács szerint egy másik Mária és Johanna is elzarándokol az üres sírhoz (Mt 28,1 Lk 24,10). Márk és János szerint Mária Magdolna a feltámadás első tanúja (Mk 16,9; Jn 20,16). Ez a szerep szokatlan, ahogyan az is, hogy végül az asszonyok lesznek az apostolok apostolai, akik Jézus feltámadásának hírét elviszik a kételkedő tanítványoknak.

Ezt követően Mária Magdolna eltűnik az Újszövetségből. Találkozunk azonban vele a 2-3. századból származó Fülöp gnosztikus evangéliumában. A Pistis Sophia, egy 2. századi gnosztikus irat a tanítványok kérdéseire adott állítólagos válaszokat közöl Jézustól: a 64 kérdésből 39-et nők tesznek fel, többek között Mária Magdolna is. A Fülöp evangéliuma felsorolja Mária Magdolnát Jézus anyja mellett, Jézus kísérői között, azonban a ránk maradt szöveg homályos és nagyon töredékes.

Mária Magdolna és az apokrifok

A 4. századból származó kopt Mária-evangélium mondata elindította az elemzők fantáziáját Mária Magdolna szerepének értelmezéséről: „Péter azt mondta Máriának, Nővér, tudjuk, hogy a Megváltó jobban szeretett téged, mint a többi nőt” (Mária ev. 5,5). Akik azonban meggondolatlanul ezt idézik, megfeledkeznek arról, hogy kicsit korábban a szövegben a következőt olvashatjuk „A Megváltó így szólt: „Nem létezik bűn, azonban ti vagytok azok, akik a bűnt megteremtik, amikor olyan dolgokat tesztek, mint a házasságtörés, melyet bűnnek neveznek” (Mária ev. 4,26). Karen L. King szerint Mária Magdolna Jézus egy kiemelt női tanítványa, és a korai keresztény mozgalom egyik ágának vezetője volt, amely különösen tisztelte a nők misszióját. King János evangéliumára hivatkozva állítja, hogy Mária Magdolna Jézustól sajátos oktatást kapott, és őt tekinti az „apostolok apostolának”, mivel először ő hirdeti a feltámadást. Úgy véli, Mária Magdolnának prófétai látomása volt a feltámadásról, és ez Jézus halála után elindította a korai kereszténység egyik ágát. /…/ Ben Witherington III. megerősíti az Újszövetség Mária Magdolna elbeszélésének történetiségét: „Mária Jézus egyik fontos korai tanítványa és szemtanúja volt. Semmiféle történelmi bizonyíték nincs arra, hogy Mária Jézushoz fűződő kapcsolata bármi más lett volna, mint egy tanítvány kötődése kiváló Mesteréhez.”

Fülöp gnosztikus evangéliuma számos esetben Mária Magdolnát Jézus „társának” nevezi, és szintén feszegeti a Jézus szeretője témát. „Három (asszony) volt állandóan az Úr közelében: az édesanyja, Mária, [az ő] nővére és Magdolna, akit „az ő kedvesének” nevezett.” /…/

Tamás evangéliumát 1945-ben fedezték fel. A kopt szöveg 114 mondást tulajdonít Jézusnak. Néhány modern tudós úgy véli, hogy a művet a kánoni evangéliumoktól függetlenül írták, és a történeti Jézus-kutatás számára hiteles forrásnak tekinthető.

Simon Péter „Mirjámot” (Mária Magdolnát) a tanítványok közül háttérbe tolta, mivel „az asszonyok nem méltóak az életre”. Ezért Jézus azt válaszolta: „Nézzétek, én őt húzni fogom, és férfivá teszem”, mivel „minden asszony, aki férfiként viselkedik, az megkapja a mennyek országát”.

A Tamás-evangéliummal rokon Pistis Sophia igen különös jelzőkkel illeti Mária Magdolnát: hétszer nevezi lélektől elteltnek, ötször kegyelemmel, két-két alkalommal a fény örökösének, tisztának, legkegyelmesebbnek és minden lélekkel elteltnek, egy-egy alkalommal pedig kegyelmet találtnak , minden asszony között a leginkább kegyelemmel elteltnek, magasabb érzékűnek és magasabb teljességűnek, megvilágosítónak, és fényben gazdagnak. Mindez azt mutatja, hogy valamiképpen különleges tanúnak tekintik őt.

A keresztény atyáktól a Jézus utolsó megkísértéséig

Az ősegyházban Mária Magdolna azzal, hogy neki jelent meg először Jézus, nagy tekintélyt szerzett. Római Hüppolitusz a 3. században az „apostolok apostola” címmel ruházta fel.

I. (Nagy Szent) Gergely pápa 592. szeptember 14-i beszédében azzal a bűnös nővel azonosította Mária Magdolnát, aki megmosta és hajával törölgette Jézus lábát, miközben egy farizeusnál étkezett (vö. Lk 7,36-50). Ez az azonosság azonban a kánoni Újszövetségből nem igazolható.

A középkori Legenda Aurea szövege is ilyen módon állítja be Mária Magdolnát. /…/ A legenda tovább szövi a bensőséges érzelmi viszonyra vonatkozó leírásokat, azonban az író nem lép túl a jámbor érzelmek területén. /…/

Luther Márton viszont nem marad meg a jámbor érzelmi viszonyok emlegetésénél: azt állította, hogy Jézus Mária Magdolnával házasodott meg. Figyelemreméltó, hogy Luther a cölibátus elleni vitában használja fel ezt az állítást, amit azonban semmivel sem tud igazolni.

Mint láttunk, az apokrif evangéliumok Mária Magdolnát Jézus különleges tanítványának tartják, és csak a legendákban és a szépirodalmi alkotásokban lesz Jézus felesége. A Legenda Aurea örökítette át a nyugati vallási irodalomba Mária Magdolna és Jézus érzelmes kapcsolatát, sőt az ötletet, hogy Jézus felesége lett volna, és közös lányuk – Sára – anyja. A kánoni evangéliumok semmilyen ilyen kapcsolatról nem tudnak, és a titkos kapcsolat sem tételezhető fel, hiszen Jézus mindig együtt volt 12 tanítványával. Ezért váltott ki olyan nagy fölháborodást keresztény és egyházi berkekben a Jézus Krisztus utolsó megkísértése című film (Nikosz Kazantzakisz 1961-ben írt Az utolsó kísértés című regénye alapján rendezte Martin Scorsese 1989-ben.) álomjelenete is, amelyet sokan az előzőleg emlegetett legenda álombeli megvalósulásának tartottak. Annyit elmondhatunk, hogy Jézus a nők lelki vezetését is vállalta, ami a férficentrikus társadalomban valóban rendkívül szokatlan volt.

Ennek ellenére nem sokat tudunk meg a testi Jézusról az asszonyokkal kapcsolatos elbeszélésekből sem, inkább csak az válik világossá, mennyire kötődik mesteréhez Mária Magdolna vagy a magdalai Mária és a többi asszony is, és ezek az asszonyok sokkal hamarabb részesülnek a feltámadás hitében, mint az apostolok.
Forrás: www.talita.hu

Hozzászólás 1 írt ide: 1, erről: 1
Oldal: 1