Világbiztonság

Nyílt Társaság

A teljes méretű képhez kattints ide

Mátyás király címere

Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) magyar király. Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen mint Mátyás királyt emlegeti. Neve latinul és németül Matthias Corvinus, szlovákul: Matej Korvín vagy Kráľ Matej, csehül: Matyáš Korvín, horvátul és szlovénül: Matija Korvin, lengyelül: Maciej Korwin, szerbül: Матија Корвин, románul Matei Corvin. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen)király, 1486-tól Ausztria hercege. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb magyar királyként tartja számon, akinek emlékét sok népmese és monda is őrzi.

Mátyás király és a Pálos rend jó kapcsolata közismert.
A gyűrű és a kerek cipó (kenyér) mint szimbólumkapu jelenik meg. Holló: csőrében egész cipót tart, így gondoskodott a Mennyei Atya a szent remetéről.

Kép: A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).


Böngészhető, képi kulcsszavak
Mátyás király(37); Pálos rend(48); Remete Szent Pál(48); cipó(18); címer(1149); fekete madár(11); gyűrű(66); hetesség(14); holló(105); holló és gyűrű(16); hétszer vágott(5); kenyér(46); koronás Oroszlán(2); kétfarkú(2); kétfarkú oroszlán(22); körberajzol(81); nyelv(77); oroszlán(499); Árpád-sáv(106); Árpád-sáv és két álló oroszlán(3); álló oroszlán(78);
18_maracz_hz-600x800.jpg A_Matyas_kiraly_pecsetjen_szereplo_cimer_28146429_.png Maindron_-_Genevieve_desarme_Attila.jpg
. FORRÁS - FILE-INFO (A kép és a hozzá tartozó leírás, valamint a kattintható kulcsszavak, egy intelligens képtár részét képezik. A képi hasonlóságok böngészhetők, a körberajzolt jelképek* illetve kattintható kulcsszavak segítségével. * Ha "körberajzolt" kulccsal van jelölve)
Fájlinformáció
Fájlnév:A_Matyas_kiraly_pecsetjen_szereplo_cimer_28146429_.png
Album neve:admin / Magyar vármegyék címerei - Hetvenkettő vármegye
Szavazat (5 szavazat):8888888888(Részletek mutatása)
Kulcsszavak:címer / Árpád-sáv / oroszlán / holló / gyűrű / Árpád-sáv és két álló oroszlán / Mátyás király / holló és gyűrű / hetesség / hétszer vágott / fekete madár / kenyér / cipó / koronás Oroszlán / álló oroszlán / egylábon / nyelv / kétfarkú / kétfarkú Oroszlán / körberajzol / Remete Szent Pál / Pálos rend / kétfarkú oroszlán
Leírás (forrás url):http://hu.wikipedia.org/wiki/I._M%C3%A1ty%C3%A1s_magyar_kir%C3%A1ly
Fájlméret:87 KiB
Hozzáadva:2010. November 20.
Képfelbontás:458 x 600 pixel
Megjelenítve:4628 alkalommal
Közvetlen webcím:http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=1289
Kedvencek:Hozzáadás kedvencekhez

Hozzászólás küldése
Névtelen hozzászólás nem engedélyezett. Lépj be, ha írni szeretnél

Hozzászólás 1 írt ide: 4, erről: 4
Oldal: 1

RCHARD   [2017. Január 10. 11:06-kor]
Újabb bizonyíték, hogy Magyarország területén élt egykoron perzsa oroszlán

A 47. sz. főút négynyomúsítása kapcsán nyitott homokbányák területén, Hódmezővásárhely–Kopáncs I., Olasz-tanya lelőhelyen egy késő rézkori (Baden kultúra) település maradványai kerültek feltárásra, számolt be a Magyar Nemzeti Múzeum online felületén. A település objektumaiból nagymennyiségű állatcsont-anyag került feldolgozásra (8800 db csont), aminek vizsgálatával a településen egykor élt emberek állattartási-, vadászati- és húsfogyasztási szokásaiba nyertünk bepillantást, tették hozzá.

Az egyik gödörkomplexum anyagából egy ritka faj maradványát sikerült azonosítani: egy oroszlán (Panthera leo) bal oldali sarokcsontja (calcaneus) került elő, ami nagy valószínűséggel perzsa (vagy ázsiai, más megnevezésben indiai) oroszlán (Panthera leo persica) alfajként határozható meg, számolt be az mnm.hu.

Ez a nagyragadozó (amelynek tagjai ma már csupán India északnyugati részén lelhetők fel) hazánk területén a neolitikum végén és a rézkorban jelent meg, amikor is a klímaváltozás eredményeként új vadfauna-hullám (ún. holocén 2. fauna-hullám) érkezett a Kárpát-medencébe. Ekkor egyes fajok elterjedési területüket megnövelve nagyobb számban jelentek meg hazánk területén (pl. bölény, őstulok, vadló, maraloid gímszarvas) és új fajok is elérték a Kárpát-medencét. Az oroszlán elterjedési terültének legnyugatibb határát érhette itt el. Őskori lelőhelyekről, ezzel a lelettel együtt is, eddig összesen néhány előfordulási helye vált ismertté ennek a nagyragadozónak Magyarországról.

http://mult-kor.hu/ujabb-bizonyitek-hogy-magyarorszag-teruleten-elt-egykoron-perzsa-oroszlan-20170106
Mesélő   [2016. Március 7. 22:29-kor]
Dr. Tóth Zoltán József - Mátyás király és a Szent Korona-tan (hanganyag)

Világbiztonság   [2013. Május 10. 12:07-kor]
Mátyást csütörtökön koronázták.
A videón a 28. perctől hallható, hogy miért...

Dr. VARGA TIBOR - NAGYBÖJT - a FELTÁMADÁSI ÜNNEPKÖR és MÁTYÁS KIRÁLY KORONÁZÁSA



Beküldő: B.T.
admin   [2011. Július 3. 05:23-kor]
Arcfelismerés
Egy amerikai varjakkal végzett új vizsgálatból kiderült, hogy az állatok képesek arcról felismerni az embereket, és sokáig nem felejtik el rosszakaróik arcvonásait.

A seattle-i Washingtoni Egyetem területén rengeteg amerikai vagy rövidcsőrű varjú (Corvus brachyrhynchos) él, ezért ezeket kezdték vizsgálni öt évvel ezelőtt.

A kutatók egy ősembermaszkot vettek fel, mielőtt befogtak, meggyűrűztek és elengedtek hét varjút. A kutatók ezután vagy ezt a "veszélyes" álarcot hordták, vagy egy semleges (a korábbi amerikai alelnököt, Dick Cheneyt ábrázoló) maszkot viseltek, és figyelték, hogyan reagálnak a varjúcsapatok, miközben az egyetem parkjának ösvényein elmentek mellettük.

Az ősembermaszk azonnali fenyegetettségi reakciót váltott ki a madarakból. Károgtak, visítoztak, dühösen csapkodtak a szárnyukkal, és rezegtették a farkukat, hogy figyelmeztessenek a veszélyre. A magukat fenyegetve érzett madarak gyakran rátámadtak a "rossz emberekre". A Cheney-álarc azonban nem váltott ki semmilyen válaszreakciót.

A kutatócsoport ezután kiterjesztette a kísérletet négy másik helyre az egyetemen kívül. Ez alkalommal egy álarckészítő gumiálarcait használták, amelyek átlagos fehér vagy ázsiai arcokat ábrázoltak. Ezután negyvenegy madarat fogtak be és jelöltek meg. A madarak az átlagos "arcok" közül is teljes biztonsággal felismerték a "rosszakaróikat" függetlenül attól, hogy azok milyen öltözéket viseltek. (A kutatók kerülték a feltűnő tárgyak, például madarászlátcső használatát, hogy ne befolyásolják ezzel a madarak megfigyelőképességét.)

A kutatók úgy gondolták, hogy az idő múlásával a "veszélyes" arc által kiváltott dühreakció lassan csillapodni fog, de épp az ellenkezője történt. Az egyetem területén a jelölés után közvetlenül a madarak húsz százaléka reagált hevesen, néha egészen a hitchcocki rémfilmbe (Madarak) illő módon, ha megpillantották "ellenségüket", öt év elteltével azonban már a varjak hatvan százaléka mutatott ilyen viselkedést. Más helyeken, ahol csak fél évig tesztelték a madarakat, ez az érték húszról negyven százalékra emelkedett, számolt be az eredményekről a kísérlet vezetője, John Marzluff.

Mi okozhatta ezt jelentős növekedést? A dühös madarak egy része a meggyűrűzött madarak utódja volt. Ezek még fióka korukban megfigyelték, hogyan reagálnak a szüleik a veszély észlelésekor. De akadtak olyan nem megjelölt varjak is, amelyek a helyszíntől 1,2 kilométerre éltek. Ezek valószínűleg akkor tanulták meg a viselkedést, amikor a varjak nagyobb csapatokba verődtek össze.

Az arcfelismerés létfontosságú a varjak számára, írják a szerzők a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című folyóiratban. Akadnak emberek, akik etetik a madarakat, mások viszont igyekeznek lelőni őket.

Ez a képesség szinte az összes varjúfélére jellemző, a csókáktól a szarkákon át a hollókig.

Hozzászólás 1 írt ide: 4, erről: 4
Oldal: 1