Világbiztonság

Nyílt Társaság

A teljes méretű képhez kattints ide

Nagy Medve csillagkép (benne a Göncölszekér) - Uránia tükre csillagászati atlasz - 1875

Maia jó vadászt nevelt a fiúból. A legenda szerint egyszer Arkasz az erdőt járta, amikor Kallisztó megpillantotta elvesztett gyermekét. Megismerte, és keblére akarta szorítani fiát, azonban megfeledkezett arról, hogy medve alakjában aligha fogja megismerni. Az ifjú megrémült az állattól és le akarta nyilazni, azonban Zeusz megsajnálta Kallisztót, és még mielőtt halálos sebet kapott volna felemelte őt a csillagok közé. Kallisztó így vált a Nagy Medve csillagképpé. Zeusz mellé emelte gyermekét is, így Arkoszból lett a Kis Medve képe. Héra azonban még itt sem akart békét hagyni a nimfának, és megkérte Ókeanoszt, hogy ne engedje a két medvét inni a Föld vizeiből. Ezért van az, hogy a Nagy Medve és a Kis Medve egész évben vándorol az éjszakai égbolton.


Böngészhető, képi kulcsszavak
Kallisztó(4); Nagy Medve csillagkép(13); Uránia tükre csillagászati atlasz(32); csillagkép(313); csillagtérkép(100);
urania10.jpg urania09.jpg urania08.jpg
. FORRÁS - FILE-INFO (A kép és a hozzá tartozó leírás, valamint a kattintható kulcsszavak, egy intelligens képtár részét képezik. A képi hasonlóságok böngészhetők, a körberajzolt jelképek* illetve kattintható kulcsszavak segítségével. * Ha "körberajzolt" kulccsal van jelölve)
Fájlinformáció
Fájlnév:urania09.jpg
Album neve:RCHARD / Csillagászat
Szavazat (1 szavazat):10101010101010101010(Részletek mutatása)
Kulcsszavak:Uránia tükre csillagászati atlasz / csillagkép / csillagtérkép / Kallisztó / Nagy Medve csillagkép
Szimbólumok kiegészítése (ha fentebb, a kulcsszavaknál nem fér el):csillagtérkép
Leírás (forrás url):http://www.ianridpath.com/atlases/urania.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalliszt%C3%B3
Fájlméret:42 KiB
Hozzáadva:2012. Február 26.
Képfelbontás:610 x 426 pixel
Megjelenítve:1049 alkalommal
Közvetlen webcím:http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=14971
Kedvencek:Hozzáadás kedvencekhez

Hozzászólás küldése
Névtelen hozzászólás nem engedélyezett. Lépj be, ha írni szeretnél

Hozzászólás 1 írt ide: 1, erről: 1
Oldal: 1

Arch   [2012. Október 9. 13:50-kor]
A magyarok csillagai

Napjainkban a kínai, a egyiptomi, a maja vagy a kaldeus csillagmítoszról többet tudnak a magyarok, mint saját csillagmítoszaikról. Pedig a planéták járásának követése, a fenyegető vagy segítő égi jelek elemzése őseink körében is természetes volt. Évszázadokon át még az egyszerű pásztorok is sokat tudtak az égi eseményekről. A magyar nép hitét a mese- és mondavilág őrzi. Bár az a nemzedék már kihalt, amely még a csillagokkal hált, és kelt, amelynek égi órája és naptára a csillagos égbolt volt, de ez az égi kincsestár nem veszett el, és ragyogásával ma is ugyanúgy szólítja meg a magyar embert, mint amikor tündöklését még számon tartották.

A magyar hagyománynak, szellemi kultúrának az égiekkel és az ősökkel való kapcsolattartás volt a lényege. Kapcsolatban álltak az égiekkel és az őseikkel, ezt bizonyítják vallási és világnézeti hagyományaink. Az eget például gyakran emlegetik még ma is többes számban - egek -, utalva ezzel az ősi hét ég rétegeire, ami a keleti kultúrákban természetes volt.
Népi csillagnevek

A magyar népi csillagnevek világából emberi gondok és örömök, hit és remény tükröződik. Pompás képet rajzol az ősmagyarok és az égbolt mindennapi viszonyáról, az ősmagyar hitvilág hatalmas bölcsességéről, és mondanivalójáról.
Göncölszekér

A mai mesterséges fények elhalványítják a csillagokat. Az emberek nem az eget kémlelve fedezik fel a csodát, hanem a számítógép előtt ülve készen kapják az elemzéseket. Talán ezért van az, hogy egyre kevesebben ismerik az égi jeleket. De egy csillagképet alighanem mindenki felismer az égen. Ez pedig a Göncölszekér. A hét csillagból álló Göncölszekeret csak a magyar néphagyomány tekinti külön csillagképnek, valójában egy nagyobb csillagkép, a Nagy Medve (Ursa Maior) része. A rúdja a medve farka, a Sarkcsillag pedig egyben a Kis Göncöl rúdjának utolsó csillaga. Hazánk területéről egész évben látható!

Télen a kerekén áll, tavasszal a rúdján, nyáron pedig pont a megfigyelő feje felett van. A Göncöl körül számos alkalmatosság is fellelhető az égbolton: Göncöl koszorúja, Göncöl lánca, Göncöl szérűje, Göncöl térítője, Göncöl vágása. Mellette fénylik a Kis Göncöl, melyet gyakorta neveznek a Göncöl Másának, vagy Tündérkirályné Szekerének is, melyet a néphit szerint egykor Jézusnak ajándékozott Göncöl, vagy annak utasa. Még számtalan elnevezése maradt fenn: Benceszekere, Benczer, Császár Asztala, Csíki Szekér, Demsze, Dence, Ganci, Gence, Gince, Gönc, Gönce, Gönde, Nagy Göncöl, Nagyszekér, Szekércsillag, Úti csillag. Palóc nyelven Kincső, Szeged környékén Dönczöl. Göncöl személyét illetően több monda ismert. A honfoglaló nomád magyarság csillaghite szerint Göncöl egy híres csodatevő táltos, félisten, aki az emberek közt járva mindenkit meggyógyított, titkos és rejtett dolgokat ismert, beszélni tudott a fákkal és a madarakkal.

Egyszer, amikor eltört a szekere rúdja, kérlelte az embereket, hogy segítsenek, de azok rútul cserbenhagyták, senki nem segített neki. Ezért Göncöl a lovak közé csapott, és a szekéren fölrepült az égbe. Mások szerint az istenek helyezték örök emlékeztetőül az égre a Göncöl szekeret. Úgy tűnik, hogy az egyetlen magyar félisten, talán éppen a sokat emlegetett Magyarok Istene, a magyarok csillagistene, aki villámhordó szekerével a Hadak Útján, a Tejúton dübörög végig. Hogy Göncöl több volt, mint egyszerű ember, az máig is élő mondásokban nyilvánul meg. "Olyan nehéz mint a Dönczöl szekere." - vagy; "Nehéz mint a Dönczölszekér". "A Dönczölszekér húzza az egész eget". Göncölszekér csillagai időjósok is: ha aprón ragyognak, szép idő várható, de ha nagyra nőnek, akkor az idő rosszra fordul.
Kisgöncöl

A Göncölszekér felett ragyog a Göncölszekérhez való hasonlatosság miatt Göncöl Másának is neveznek. Hét csillagból áll, a legfényesebb a rúdjának utolsó csillaga, a Sarkcsillag. A Kis Göncöl kisebb, mint a Nagy Göncöl, de ugyanúgy négy kereke és egy rúdja van, csak éppen a rúdja felfelé görbül, megegyezik a Kis Medve (Ursa Minor) csillagképpel. Különféle névváltozatokban szerepel:
Kicsiszekér, Küzsdegszekér, Nagyasszony Társzekere, Nagyboldogasszony csillaga, Tündérasszony csillaga, Tündérasszony Palotája. Valahol ebben a csillagképben található a Szarvasnyomdoka nevű csillagcsoport is.
Sarkcsilllag

Göncöl Térítőjének vagy Ég Köldökének is nevezik a Sarkcsillagot, mivel a Göncöl mintha körülötte forogna az égbolton. Az Ég Köldöke tulajdonképpen az ősmagyar "felső égnek" felelt meg, annak a helynek, amelynek minden nép igen nagy jelentőséget tulajdonított. A legtöbb északi nép "Oszlop", "Világoszlop" elnevezést használ e csillagra. Úgy vélték, hogy az égbolt erre a hatalmas tartóoszlopra van szerelve, és a csillagokat egyenként erre erősítették. A magyar népdalokból kiderül, hogy a magyarok sok várost és falvat hívtak a "Világ Közepének" többek között Cinkotát, Kólyt, Tápét, Enyinget, Kenesét, Pécskát, Gyulát és Gyöngyöst is. Ez alapján állítottak a régi magyarok "Világoszlopot" a házaik elé, aminek tetején ott ragyogott az aranygomb, vagyis a Sarkcsillag. Lent pedig a Föld közepébe hatolt a díszes oszlop. A szokás azon a hitelven alapul, hogy a Világ tengelye a Sarkcsillagtól a Földig képzelt függőleges tengely, vagyis a Világtengely.

A régi altáji népek szerint az ég az ember sátrának mása, ezért az ég sátrának is van kürtő nyílása, méghozzá annyi, ahány égi réteg van. Ezeken a nyílásokon (csillagkapukon) át közlekedik a sámán az egyik égi szférából a másikba. Az első kapu a Sarkcsillagnál az ég közepében van. A felállított Világoszlopoknak a népmesékben is igen fontos szerep jutott, kapcsolatban van az Élet Fájával, aminek gyümölcse minden hónapban új gyümölcsöt terem, elvezet a Lelkek Hazájába. De jósfának is tekintették, mivel rajta ül a jósmadár. A Sarkcsillagnak több más régi magyar elnevezése is ismert: Bába Matullája, Boldogasszony Matullája, Furucsillag, az Ég Közepe, Világ Közepe, Világoszlop, Világfa.

Hozzászólás 1 írt ide: 1, erről: 1
Oldal: 1