Természet

Tudomány

Történelem

Régészet

Szimbolika

Asztronómia

Végtelen

Művészet

Főoldal

Kapcsolat

Text Box: HERALDIKA

Alkotóelemei a középkorból származnak.

A hétszer vágott mező (az Árpád-sávok) a 9. században jelent meg először az uralkodói pecséteken, ettől kezdve az Árpád-házhoz kapcsolódott családi címerként.

I. Imre címere kilenc oroszlánnal az 1202-es Aranybulláról. Ugyancsak ez szerepel II. András 1222-es Aranybullájának pecsétjén.

Az Anjou-házi királyok örökösödési jogukat hangsúlyozandó megtartották, és kiegészítették az anjouk családi címerében szereplő liliommal. Ennek nyomán a 15. században a vegyesházi uralkodók többnyire szintén beillesztették saját családi címerükbe. A Sumér teremtés ábrázolásokban is szereplő „liliom” formát a Szent Korona tartja össze!

A bizánci származású kettőskereszt a 13. századtól szerepel a magyar királyok címerében, mint a keresztény királyi hatalom jelképe, kezdetben pénzérméken jelenik meg, III. Béla korában először pajzson.

A hármas halom a szakértők szerint eredetileg csupán alátámasztásul szolgált, a magyar heraldika ugyanis nem kedvelte az ún. „lebegő” ábrázolásokat. A 14. századból még ismert olyan címerábrázolás, amelyen csupán egy domb van, ez a 15. századra alakult hármas halommá. A korona – amely szintén az uralkodói hatalom jelképe – szintén a 15. században került a kereszt alá. A hármashalom V. István pecsétjén található gótikus lóhereívként, csak a reneszánsztól válik kerek, majd a barokk kortól parabolikus formájú hegycsoporttá.

I. Ulászló király címere (14401444).

A Mátyás király pecsétjén szereplő címer (1464).

1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1848. március 4-én az olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a magyar függetlenség jelképe.

Az 1849-es nagycímer. A címerben a korábbi koronát babérágra cserélték. Kossuth rendelete: "minden címeket, felírásokat és jeleket, mi a száműzött dynastiával összeköttetésben van, minden közhivatalos és nyilvános helyeken eltörlend s eltávolítand, hogy a nép külsőképen is mindenben szemlélje, miként zsarnokaitól és véres jármától teljesen megszabadult"

Az 1867. évi kiegyezést követően a jelenlegi címert nevezték kiscímernek.

Az ú.n. középcímer közepén ennek a pajzsa szerepelt, fölötte a korona, körülötte a társországok címerei:

Fiume címere 1890-től jelenik meg

Bosznia  címere 1915-től jelenik meg

˙(1915)

Az Osztrák–Magyar Monarchia nagycímere nem készült el; időnként a kétfejű sast ábrázolták, egyik szárnya alatt Magyarország, másik szárnya alatt Ausztria (alkotmányos megnevezése szerint: a Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok) középcímerével.

A Monarchia egy másik címerábrázolása 1915-ből.

1918-ban az első magyar köztársaság a Kossuth-címert tekintette állami jelképének. A Tanácsköztársaság idején nem vezettek be új címert.

1919 végén a Horthy-féle Magyar Királyság címere a korábbi kiscímer lett, két oldalt a címert tartó angyalokkal kiegészítve. 1938-tól, a visszacsatolásoktól kezdődően újra a középcímert (1915) használták hivatalosan

1946-tól ismét a Kossuth-címer volt a magyar állam címere.

1949-től a Rákosi-korszakban szovjet mintára új címert[1] (Köznevén „Rákosi-címer”) vezettek be. Ezen búzakoszorú által közrefogott kék mezőben lévő búzakalászt és kalapácsot (mint a parasztság és a munkásság jelképét) a címer csúcsán lévő vörös csillagból kiinduló napsugarak világítottak be. A címer az akkori magyar zászlóban is szerepelt.

Az 1956-os forradalom során rövid ideig ismét a Kossuth-címer volt használatban.

1957-ben ismét új címert vezettek be (Kádár-címer). Ez abban tért el a Rákosi-korszak címerétől, hogy a kék mező elé egy nemzeti színű, hajlított oldalú, lényegében a Kossuth-címerből származó pajzs került, és a búzakoszorút a bal oldalon nemzeti színű ("szocialista hazafiság" jelképe), míg a jobb oldalon vörös színű ("proletár internacionalizmus" jelképe) szalag fonta be. A derült éget mintázó kék háttéren napsugarakat árasztó vörös csillag, az elérendő célt, a kommunizmust jelképezte.

A rendszerváltás után, 1990-ben az első jelentős parlamenti vitát az okozta, hogy a Kossuth-címert vagy a koronával rendelkező korábbi kiscímert használja-e az ország. A vita szimbolikus tétje az volt, hogy a forradalmi-demokratikus vagy az ezeréves államiság hagyományához kapcsolódjon-e inkább az új magyar demokrácia. Végül az Országgyűlés jobboldali MDF-vezette többsége az utóbbi mellett döntött 1990. július 3-án az Alkotmány módosításáról szóló 1990. évi XLIV. törvényben.

Természetvédelem

Szakrális Tudomány

Szakrális Történelem

Mesék - Legendák

Jelek

Asztrológia

Vallás

Népművészet

Szent Korona Tan

Nyelvek és ABC-k

Játék

Heraldika - Numizmatika

Tovább – Történelem

Numizmatika

AJÁNLÓ

Az Élet Virága

Sejtosztódás (mitózis)

Bolygómozgások, stb…

 

A „Teremtés geometriája”

 

A platonikus testek szerkesztésének 2 dimenziós alapját jelentő ábrázolás

 

VIDEÓ: ITT

Platonikus testek:

Hősök tere, Millenniumi emlékmű:

Irányelv napóra. Munka és jólét; Tudás és dicsőség; Háború és béke; Gábriel arkangyal; Árpád fejedelem és a hét vezér; Királyaink és uralkodóink szoborcsoportja. Az ezer éves Magyarország tiszteletére!

Tovább!

A két pajzsmező eggyé szervezése a 14. század végén kezdődik meg, de csak Habsburg Rudolf császár (1576-1608) idejében véglegesül. A 15. századtól kezdték az uralkodói címert egyben országcímernek tekinteni.

A magyar címer alapelemei, a pajzs tetején a Szent Koronával a mai formájukban a 16. század elején rögzültek.

A 16. század elején a címer elemei sajátos értelmezést kaptak, eszerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három hegycsúcsot, a Tátrát, a Mátrát, a Fátrát, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja négy folyót, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát jelképezi. Annak ellenére, hogy a Száva nem magyar folyó, ugyanis Horvátország a magyar Szent Korona országa ugyan, de nem tartozik a szorosan vett Magyarországhoz. Azonban a középkorban – 1526 előtt – Horvátország a Szent Korona tengerparton elhelyezkedő országát jelképezte, míg a mai Zágráb környéke, azaz a Dráva-Száva közének nyugati fele volt Szlavónia-Tótország. A Dráva-Száva keleti fele – Szerémség – az Árpád-korban még részben Somogy, részben Baranya megyéhez tartozott, s így a szorosabb értelemben vett Magyarországhoz.

A címert már a középkor végén is gyakran használták a társországok címereivel együtt.

Az 1848-ban vert egy krajcáros pénzérme fémbe ütve őrzi a modern magyar nemzet születésnapjára kialakult magyar államcímert. „Hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.”

1848-as honvéd zászló koronás címerrel. Alatta ontották vérüket a hazáért a nemzet egyszerű fiai. A Nemzeti Színház műsorhirdetményében 1848. december 2-án még a helyén volt a korona, 1848. december 5-én V. Ferdinánd lemondásának hírére és Ferenc József trónra lépésének hírére – már leesőben ábrázolták, két nappal később pedig teljesen eltűnt a címerből. A radikálisok orgánuma ezzel is hangsúlyozni kívánta, hogy Ferenc Józsefet nem tekinti törvényes uralkodónak, sőt, magával a királyság államformájával is szakított.

Bizalmam az ősi erényben Budapest, Clark Ádám tér, várfal

Bejegyzés hiba! A Kossuth címer korona nélkül, babérágakkal helyesen lentebb van ábráolva:

Tejút csillagösvény hadak útja teljesség

Tejút-Csillagösvény

A Teljesség Útja

A Négy Égi Folyó

Hadak Útja

Ő, Őr, Kör, Örvény, Törvény

Pálos címer

Szimbólumok:

Szent Korona kereszt

Honfoglalók csokorpálmái

Holló gyűrűvel a csőrében

Oroszlánok

Pálmák

. . .

Pálos rovásírás

További rovásírásos emlékek

További információ: ide kattintva

Add a kezdõlapodhoz!E-mailben küld

A világon egyedülálló informatikai fejlesztés

Add a kezdõlapodhoz!E-mailben küld

Az oldal ajánlása:

ÚJ! Kapcsolódó bejegyzések: Szakrális;

Kérdezz-felelek

ÚJ! Kapcsolódó bejegyzések: Szakrális;

Kérdezz-felelek

Új Oldalak